Közleményt adott ki a Semmelweis Egyetem Merkely Béla rektor harmadik oltásával kapcsolatban, amelyről megírtuk: annak ellenére vett fel harmadjára is vektorvakcinát, hogy korábban ő maga nyilatkozta, hogy „az Astra Zenecát vagy Szputnyik V-t kapottaknak más típusú oltóanyagra van szükségük”.
A közlemény szövege a következő: „2021. nyarán jelentetett meg szakmai ajánlást az NNK arról, hogy kinek, milyen típusú koronavírus elleni oltóanyagot javasol harmadik vakcinaként. Minthogy Magyarországon az elsők között kezdték meg beadni a harmadik oltást, azóta rendelkezésre állnak olyan újabb klinikai eredmények és nemzetközi ajánlások, melyek alapján dr. Merkely Béla – az oltást végző orvosával egyeztetve – felvehette a Janssent a két korábbi, Sputnik oltás után. A rendelkezésére álló nemzetközi adatok és ajánlások alapján adható vektor alapú oltóanyagra, azonos adenovírust tartalmazó vektor alapú vakcina. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) például engedélyezte a Janssen oltás ismételt beadását, vagy, hogy Angliában is engedélyezték a három egymást követő, vektor alapú Astra Zenecával történő oltást, valamint Oroszországban a harmadik Sputnikkal történő vakcinációt is. A Semmelweis Egyetem álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy mindenki vegye fel az első, második és harmadik oltást.”
A jelenlegi információink szerint az FDA azonban csak kétdózisos Janssen vakcinát ajánl, így ebből a harmadik oltásnak megfelelő adag tulajdonképpen a második, mivel az eredeti adag nem dupla, csupán szimpla. Angliában jelenleg mindenki mRNS-oltást kap harmadiknak, megjegyezve, hogy akadhatnak olyan kivételek, amikor az orvos egyéni elbírálás alapján mégis AstraZenecát ajánl fel, ha az előző két dózis is ilyen volt. Nagy-Britanniában most csupán a 40 év felettiek és a 16 év feletti, immunrendszert érintő krónikus betegséggel szenvedők kaphatnak harmadik dózist. Kutatási eredmények egyébként már vannak a három dózisos AstraZeneca hatékonyságára. Oroszország valóban ad harmadik oltásként Szputnyik V-t, de kutatást nem publikált a hatásosságáról és biztonságosságáról – az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a legtöbb vakcinakombinációra szintén most zajlanak a hasonló kutatások. A legkorábban az AstraZeneca és a Pfizer kombinációját vizsgálták, itt nagyon jó eredményekkel zárult a kutatás.
A kormány által üzemeltetett koronavírus-weboldalon is a Merkely által még nyáron említett szakmai ajánlás szerepel, amelyben nincs benne a vektorvakcinára adható Janssen, bár ebben a Szputnyikra felajánlható harmadik dózisként is Szputnyik – de továbbra sem Janssen. Az oldalon is olvasható: erőteljesebb immunválasz várható attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak.
Korábban szakértők kifejtették, miért lehet szerencsésebb vektorvakcinára harmadik oltásként másfajta oltóanyagot kérni. A vektorvakcinák lényege, hogy a SARS-Cov-2 tüskefehérjét hordozó gént – amelynek hatására immunrendszerünk felépíti a kórokozó elleni védelmét – egy másik, az ember számára teljesen ártalmatlan vírusba ültetve juttatják a szervezetbe. Ez az úgynevezett adenovírus vagy vírusvektor. Fennáll azonban a lehetősége, hogy a szervezet antitestek termelésébe kezd az adenovírus ellen is, így az ismétlésnél az oltóanyag nem, vagy nem kellő mértékben jut célba. Biztos tudásunk még nincs a kérdésben, ezért alkalmazzák inkább nemcsak a vakcinák, hanem a vakcinatípusok keverését is az emlékeztető oltásoknál, és ezért nem javasolnak vektorvakcinát vektorvakcinára. Sőt, ugyanezen megfontolásból alkalmaznak a Szputnyik-V-nél különböző adenovírusokat, az első dózisnál adenovírus 26-ot, a másodikban adenovírus 5-öt. A Janssen egydózisú készítménye adenovírus 26-ot tartalmaz, tehát elméletben fennáll az esélye, hogy a Szputnyikra ráoltva nem éri el a kívánt hatékonyságot.
A Semmelweis Egyetemtől megkérdeztük, milyen forrásokból következtettek a közleményükben leírtakra, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
