A CETI (Cetacean Translation Initiative) projekt keretében a szakértők a cetfélék kommunikációját akarják megérteni – írja az IFLScience.
A program 2020 márciusában kezdődött, amikor Shafi Goldwasser informatikus és David Gruber tengerbiológus elkezdték vizsgálni a nagy ámbráscet hangképzése és a morzekód közti hasonlóságokat. A csapathoz utóbb Michael Bronstein is csatlakozott, aki felvetette, hogy mesterséges intelligencia segítségével vizsgálják a bálnák rögzített zajait, hogy az emberi beszédhez hasonló mintákra bukkanjanak.
Az évek során a kutatók rengeteg adatot gyűjtöttek az állatok kommunikációjáról. Az elképesztő információhalmaz elemzése nagyon sok időt venne igénybe, a mesterséges intelligencia viszont felgyorsíthatja a folyamatot.
Egyes nyelvi modellek, így a GPT-3, a minták alapján képes megtanulni, hogy egy befejezetlen mondatot miként kell lezárni, hasonló módon, ahogy egy hagyományos automatikus helyesírás-ellenőrző működik. Természetesen az ilyen rendszerek is szoktak hibázni.
A probléma az, hogy az efféle technológia betanítására felfoghatatlan mennyiségű szóra van szükség – a világ emberi nyelvei összesen mintegy 171 milliárd szót használnak. A bálnák esetében ezzel szemben csupán nagyjából 100 ezer kifejezésszerű jelet ismerünk. Bár rengeteg felvételt készítettek már az állatok kommunikációjáról, úgy tűnik, további adatokra van szükség.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy ha sikerül is elég szót megtanulnia a mesterséges intelligenciának, úgy sem leszünk képesek kommunikálni a bálnákkal.
