Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. Hazai adatok is azt mutatják ráadásul, hogy meglevő, több mint tíz éve nem fejlesztetett szélerőművek kihasználtsága még jobb is Magyarországon, mint a naperőműveké. A technológiai diverzifikáció növelné az ellátásbiztonságot, Magyarország energiafüggetlenségét, és hozzájárulna a szektor dekarbonizációjához, ami elengedhetetlen a törvénybe foglalt klímasemlegesség eléréséhez. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások (gyakorlatilag a szélerőművek teljes tiltása) inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak, kiváltképp a felfutó naperőművi kapacitások tükrében. A Másfél fok elemzése.
Habár Magyarország valóban nem szélnagyhatalom, szemben a nyugat-európai, atlanti-, és északi-tengeri partvidékkel rendelkező országokkal, ennek ellenére technológiailag és gazdaságilag racionálisan volna lehetőségünk a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználására. Szabadon hozzáférhető kutatások, illetve széladatbázisok is alátámasztják, hogy a szélenergia-potenciál az ország egyes területein nemzetközi összehasonlításban is lehetőséget biztosít arra, hogy a hazánkban előállított villamos áram egy jelentős részét szélből termeljük meg.
A technológiai diverzifikáció, hasonlóan a földrajzi és időbeli diverzifikációhoz növeli az ellátásbiztonságot. A fentiek ellenére az új Nemzeti Energiastratégia „a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában” nem tervezi. A Stratégia Melléklete továbbá megjegyzi, hogy „a hazai empirikus adatok azt mutatják, hogy a […] szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban, amelynek súlyozott átlaga 23,3 százalék volt. […] A klímaváltozásból eredő hosszú távú magas légköri szélmozgásokban bekövetkező változások jelenleg nem jelezhetők előre biztonsággal, így ezek alapján azt feltételezzük, hogy a hazai – jelenlegi és jövőbeli esedékes – szélerőművek kapacitáskihasználási tényezője nem változik szignifikánsan. Ezért
a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában nem tervezzük.
Bár az átlagos szélsebesség a klímamodell szimulációk szerint valóban csökken, azonban ez nem befolyásolja Magyarország szélenergia- potenciálját. Az éves kapacitáskihasználás ráadásul a napenergiánál durván a szeles kihasználás kétharmada, azaz a hazai szélerőművek hatékonyabban termelnek villamosenergiát.
A Stratégia továbbá megemlíti a szélerőművek tájromboló hatását is, ami egy szubjektív értékítélet és több ezer hektár naperőművel borított terület esetében is akár felmerülhetne a kérdés. A valós okok, melyek alapján a Nemzeti Energiastratégia mellőzi a szél-alapú áramtermelést, nem ismertek.
Jelenleg Magyarországon a következő, teljesen piros térképen fehérrel jelölt területeken lehetne nem háztartási méretű kis szélerőművet építeni, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet értelmében, ami így gyakorlatilag lehetetlen.
Pedig a megfelelő turbinakonstrukció mellett Észak-Nyugat-Magyarország hasonló potenciállal rendelkezik mint Ausztria vagy Németország területének jelentős része. Magyarország szeles potenciálja összességében ugyan mérsékelt, de az észak-nyugati határszélen mért értékek megfeleltethetők az osztrák értékeknek. Ausztriában az Osztrák Szélenergia Egyesület adatai szerint jelenleg 3120,4 MW beépített szélerőmű-kapacitás van, mely 1307 db turbinát jelent. A kapacitások 35 százaléka Burgenlandban, a magyar határhoz közel került beépítésre, 54 százaléka pedig Alsó-Ausztriában, ahol a feltételek még jobbak. Emlékeztetőül, a magyarországi teljes beépített kapacitás 2019-ben a MAVIR adatai alapján 327,5 MW volt, azaz lényegében tizede az osztráknak.
Összességében árulkodó, hogy a magyar erőművek átlagos éves kapacitáskihasználtsága nagyobb, mint például a szélnagyhatalomként elkönyvelt és szofisztikáltabb előrejelzési gyakorlatokat alkalmazó Németországban. Természetesen a támogatási rendszer itt is alapvetően befolyásolja, hogy hol és mekkora kapacitások épülhetnek. A németországi támogatásfilozófia a lakossági energiaárakat tartja relatíve magasabban a versenyképes ipari energiaárak biztosítása és az Energiafordulat (Energiewende) megvalósítása érdekében. Azt a fontos tényt sem szabad mellőzni, hogy a tervezett további német szél, és általában megújuló fejlesztések a magasfeszültségű hálózat további fejlesztése nélkül nem megvalósíthatóak. Ennek előmozdításáról többek között a (Netzausbaubeschleunigungsgesetz – NABEG) hálózatfejlesztés felgyorsításáról szóló törvény hivatott gondoskodni.
