6,2 millió mRNS-vakcinával oltott ember adatait vizsgálták meg amerikai kutatók. A cél az volt, hogy megállapítsák,
A JAMA tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 6,2 millió ember 11,8 millió beadott vakcinát jelent, és az eredmények azt mutatják, hogy a 23 vizsgált mellékhatás egyike sem fordult elő szignifikánsan magasabb arányban a vakcináció utáni 1-21 napban, mint később.
A kutatást 2020. december 14. és 2021. június 26-a között végezték. Vizsgálták többek között az akut szívinfarktust, a Bell-parézist, agyi vénás szinusztrombózist, Guillain-Barré szindrómát, szívizomgyulladást, tüdőembóliát, stroke-ot, vérlemezkeszám megkevesbedésével társult vérrögképződést, vakbélgyulladást, Kawasaki betegséget, központi idegrendszeri görcsöket is. A kutatók az első vagy második dózis utáni 1-21. napot hasonlították össze a szintén vakcinázás utáni 22-42 nap közötti időintervallummal.
Az összes életkor együttes elemzése nem mutatta a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás emelkedett előfordulását, de a 12-39 évesek külön vizsgálata során már találtak összefüggést, különösen a második adag vakcina után.
Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő Facebook-bejegyzésében a tanulmányt elemezve megjegyzi: a súlyos allergiás reakciók előfordulása az mRNS vakcinák kapcsán gyakoribb volt, mint az influenza és egyéb oltások esetében; csaknem az összes ilyen reakció nőknél fordult elő (igazolt esetek: Pfizer: 8,9 eset/1 millió dózis; Moderna: 8,6 eset/1 millió dózis).
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ezek csak részeredmények, a megfigyelések továbbra is folynak, és folyamatos elemzések születnek majd a jövőben is.
