Simon Böske, a keszthelyi járási tisztifőorvos leányát először a Keszthelyi Korzó Szépévé választották, majd elnyerte a Balaton tündére címet, 1929 januárjában pedig, 19 évesen elindult az első Miss Magyarország-versenyen is. A megmérettetést a párizsi Le Journal című lap szervezte, a végeredményről így számolt be a Zalai Közlöny tudósítója:
A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát…, aki az örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba
– idézi a Múlt-kor.hu-n megjelent cikkében Kovács Emőke.
Méltó válasz Trianonra
A forgatókönyv ugyanaz volt, mint a későbbi szépségversenyeken: tekintélyes, idősebb férfiakból álló zsűri, mustra, a lányok nagy izgalma, végül a győztes örömkönnyei. A zsűriben egy női ítész is ült: Márkus Emília, a magyar némafilmek sztárja. Böske, a szőkés hajú, piciny szájú, nagy és kék szemű, nyúlánk, őzike alkatú, 116-os sorszámú fiatal magyar lány, aki megfelelt a korszak női ideáljának, a vetélkedő végén kijelentette, nem érti, miért éppen ő nyert, hiszen „annyi szép lány van Pesten”.
Igazi pályafutása azonban csak ekkor kezdődött, február 8-án már Párizsban, a Miss Európa versenyen képviselte hazánkat 16 nemzet lányai közt. Amikor megnyerte, annyit mondott: „Ne csináljanak nekem viccet, mert a Dunának megyek!”
A francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is gratulált neki, a magyar közvélemény előtt Böske nemzetközi diadala méltó válasz volt a trianoni békediktátumra. Hazatérésekor az ujjongó tömeget rendőröknek kellett megfékezni, virágokkal és köszöntő beszédekkel fogadták. Hogy tényleg mit jelentett ez a a revízió lázában égő országnak, arról az egyik városvezető szavai árulkodnak a legékesebben:
Budapest Székesfőváros főpolgármestere nevében üdvözlöm Önt, aki diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között.
Elege lett
Az eufória után viszont jöttek a kijózanító hétköznapok: hamarosan fény derült rá, hogy az ajándékba kapott megannyi ruhaköltemény, automobil nem életre szóló ajándék, végül még a párizsi hotelszámlát is vele fizettették ki. Talán éppen ezért döntött úgy, hogy nem fogadja el az európai és amerikai filmajánlatokat, nem utazik az Egyesült Államokban rendezendő Miss Universe-versenyre, s nem nevezhet el róla mintát a francia selyemgyárak egyike. Böske kiszállt a szárnyait bontogató szépségiparból.
Ezt követően kétszer is megházasodott, a holokauszt borzalmait második férjével, Jób Dániellel, a Vígszínház igazgatójával mindketten túlélték. Simon Böske 1945 utáni élete már a homályba vész, a budapesti Szív utcai kórházban hunyt el 1970-ben.
