Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy augusztus 1-jétől a kormány lehetővé teszi az új koronavírus elleni védőoltás harmadik dózisának felvételét. Javasolják, hogy a második oltás után teljen el négy hónap, de az orvosok ettől eltérhetnek. Ugyancsak az orvosok döntenek arról, hogy a hozzájuk forduló személyek milyen vakcinát kapjanak.
A 24.hu által megkérdezett szakemberek szerint a várva várt bejelentést remélhetőleg tudományosan alátámasztott gyakorlati útmutatás is követi majd, mert a miniszterelnök – nyilvánvalóan csupán irányadónak szánt – szavai önmagukban inkább csak a káoszt növelik a fejekben.
Mi lesz a harmadik?
A kormányfő szavaiban kimondatlanul is benne van, hogy harmadik dózist kaphatnak azok, akiknél a vakcina két korábbi dózisa nem biztosítja a várt hatásosságot – a kínai Sinopharmnál merült ez fel a legélesebben. Hogy mivel, arról „az orvos dönt”, vagyis nem automatikusan olyan oltást kap az illető, mint korábban kétszer. Egyelőre nem tudni, ez pontosan mit jelent, hiszen az új koronavírus elleni készítmények esetén nincs szabad piac, az orvos azt az oltóanyagot adja be, amit a kormányhivataltól erre a célra kap.
Akiket Sinopharmmal oltottak, és nem bíznak benne, nincsenek meggyőződve a hatásosságáról, azok bizonnyal más típusú, megbízhatóbbnak ítélt vakcinában reménykednek, és Kásler Miklós szerdai nyilatkozata alapján nem is ok nélkül. Az emberi erőforrások minisztere szerdán azt mondta, elsősorban hatvan év felett, hat hónap után a harmadik oltást célszerű megadni, illetve: „irodalmi adatok vannak, hogy a második ismétlő oltás heterológ vakcinával, tehát más típusú vakcinával lökésszerűen növeli a védettséget.”
Ezzel szemben a WHO vezető kutatója, Soumya Swaminathan hétfőn azt nyilatkozta, hogy a vakcinakeverés egy „adatmentes zóna”. Pontosabban egyelőre csak az AstraZeneca után adott Pfizerre van megfelelő mennyiségű és minőségű adat, de továbbra is folynak kutatások a különböző oltóanyagok keverésének hatásosságáról és biztonságosságáról. Már azoknál, ahol a gyártó rendelkezésre bocsátotta a szükséges, hiteles dokumentációt.
Emellett Lisziewicz Julianna immunológus szerint a vektoralapú vakcinák, tehát a Szputnyik, az AstraZeneca és a Janssen viszont nem adható újra.
Miért négy hónap?
A második és harmadik oltás között javasolt négy hónapról szólva kezdjük azzal, hogy a SARS-CoV-2 elleni vakcinákkal kapcsolatban két okból merül fel egyre gyakrabban a „harmadik dózis”, vagyis az emlékeztető (booster) oltások beadása. Először is, mert a szakemberek már a kezdetektől szinte biztosra vették, hogy egyetlen kör nem lesz elég, a védettség idővel csökken a szervezetben, ezért hosszú távon is ismétlésekre lesz szükség.
A kérdés csak az, hogy milyen időközönként, mert erről még nincs tapasztalat, nem alakult ki egységes álláspont. Elképzelhető, hogy az oltóanyag típusától is függ majd. Ha a harmadik oltás az eddig is „tervezett” boostert jelenti, akkor a négy hónap teljesen értelmezhetetlen, egy általunk megkérdezett szakember egyenesen úgy fogalmazott:
Mi a fene ez a négy hónap?
Egyelőre az mRNS-alapú vakcinákról vannak kutatási eredmények, ezek pedig azt mutatják, hogy az oltóanyag egy év elteltével is működő, stabil, széles skálájú védelmet biztosít. Az elölt vírust tartalmazó és vektorvakcináknál ilyen publikációk nem ismertek.
Mi alapján kapunk harmadikat?
Másrészt külföldi és egyre több hazai mérési adat is bizonyítja, a kínai Sinopharm vakcinája főleg az idősebb korosztály körében nem mindig hatásos, egyesek szervezetében az oltás második dózisának felvétele után egyáltalán nem, vagy nem megfelelő mértékben termelődtek a vírus elleni antitestek.
Világjárvány idején, ahol a vírust, a betegséget, a védekezést, a vakcinákat, a hatásosságot, szó szerint mindent menet közben „tanulunk”. Mi alapján döntsön az orvos a harmadik dózis beadásáról? A sok tucatnyi eltérő teszt közül melyik eredményét vegye figyelembe? Ezekben a kérdésekben is tiszta, határozott, központi szakmai iránymutatásra van szükség.
Még akkor is, ha jelen tudásunk szerint egyébként a vakcinák esetleges harmadik dózisa nem rejt egészségügyi kockázatot. Azonban nem ismert, miként befolyásolja a hatásosságot.
