A vártnál is nagyobb számban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása során – írja az MTI. Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón azt mondta: antropológusok és régészek közreműködésével tavaly augusztusban kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata.
Az Agrárminisztérium támogatásával, mintegy ötévesre tervezett munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai felnyitják a tömegsírokat, különválasztják, osztályozzák, illetve megvizsgálják a csontvázakat, emellett régészeti leletmentést is folytatnak. A feltárást célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Az ásatást azért is végzik, hogy a Nemzeti Emlékhely új, interaktív kiállítás keretében mutassa be a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.
Bertók Gábor régész, a JPM megbízott igazgatója szerint az öt tömegsír közül az első feltárása várhatóan nyár végére, ősz elejére fejeződik be.
A maradványok tisztítása és vizsgálata a következő időszakban kezdődik.
Pálfi György antropológus, az SZTE Embertani Tanszékének vezetője elmondta: a III. számú tömegsírban nyugvókról már most is vannak előzetes feltételezéseik, amelyek kivégzésre utalnak, de ezeket alapos laboratóriumi munkával kell megerősíteni a következő egy évben.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője szerint az emlékhelyen megvalósuló fejlesztésekkel azt akarják elérni, hogy a fél évezredes évfordulón méltó körülmények között emlékezhessenek a nemzet a sorsfordító pillanataira. Mint hozzátette, olyan emlékhelyet kell létrehozni, amely egyszerre állít emléket az 1526-os vesztes és az 1687-es győztes mohácsi, más néven nagyharsányi, Szársomlyó-hegyi vagy villányi csatának.
