A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
„A mostani nyitás még elég veszélyes”
A szakértő elmondta, hogy a fertőzés és az első vakcina is egyénenként nagyon változó immunválaszt generál. Ez az immunválasz, illetve annak erőssége rengeteg mindentől függ: az illető előéletétől („epigenetikai” hatásoktól), az örökölt génektől, az életmódjától, az életkorától, satöbbi. „Az első oltás után éppen ezért nagy különbségek lehetnek individuálisan, ahhoz hasonlóan, ahogy az oltási reakció is mindenkinél más lehet. Van, aki észre sem veszi, hogy oltást kapott, van, akinél tályog alakul ki, hidegrázás, láz kíséri az immunfolyamatokat. Nagy az egyéni szórás” – mondta Falus András. Kiemelte azonban:
Míg az első oltás hatásossága inkább az egyedi tulajdonságokon (például genetikán) múlik, addig a második adag beadása már vakcinológiai kérdés. Ezt emlékeztető oltásnak hívják (booster shot angolul), ráerősít az elsőre. „Ilyenkor az immunrendszernek már nem lehet kétség, védekeznie kell” – mondta Falus András. „Ekkor alakul ki a teljes, védettséget adó, huzamos immunitás.”
Van, aki az első oltás után már jó arányban védett, van azonban, aki egyáltalán nem – ez egyénileg változhat, és lehetetlen tesztek nélkül kiszámítani, hogy milyen az immunitás. A helyzetet bonyolítja, hogy az első oltás után jellemzően lokális immunválasz alakul ki, a második után jön a szisztémás, az egész testre kiterjedő. „Éppen ezért elmondható, hogy a mostani nyitás még elég veszélyes” – mondta a szakember.
A specifikus immunitás alapvetően két úton valósul meg. „Kétféle olyan limfocita, vagy nyiroksejt van, ami az immunrendszer úgynevezett szerzett immunitásához tartozik. Van veleszületett vagy természetes immunitás is, ez például a különböző falósejtek segítségével jön létre, amelyek felfalják a kórokozókat. De veleszületett immunitásnak nevezzük azt is, hogy a bőrünkön a védőréteg nem engedi be a mikrobákat. Vannak a veleszületett immunitáshoz tartozó egyéb rendszerek is, melyek komponensei lavinaszerűen aktiválódnak és pusztíthatja el a baktériumokat.”
A szerzett immunitásért azonban a B-sejtek és T-sejtek felelősek, előbbiek, ha aktiválódnak, plazmasejtekké alakulnak és antitesteket termelnek. Ha ez az antitesttermelés megkezdődik, akkor a B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz, hiszen „emlékszik”, hogy kapott már antigéningert, amire antitestet termelt. A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, nem ellenanyagok révén, hanem közvetlen kontaktussal ismerik fel azt a sejtet, ami például vírussal fertőzött vagy daganatsejt, és azt elpusztítják. Ez a lényege a sejtes immunitásnak. „Tulajdonképpen mindkét immunreakció sejtes, csak a B-sejtes esetében antitest-közvetített az immunválasz, a T-sejtes esetében pedig sejtközvetített” – tette hozzá a szakértő.
Az első oltás után valószínűleg egyszerre indul a kétfajta immunválasz, csak az antitestes választ könnyebben lehet mérni. „Ezért kicsit hamis az a magyarázat, hogy míg a kínai vakcina inkább antitestet indukál, az mRNS-vakcina pedig sejtest. Mind a kettő valószínűleg mindkettőt beindítja, hiszen ezeket nem lehet elválasztani egymástól.”
A szakértő óva int
Érdemes megjegyezni, hogy a vakcinával együtt a hatás fokozása érdekében bevisznek a szervezetbe úgynevezett adjuvánsokat is, ami egy hordozóanyag vagy segítőanyag, rásegít az oltásra, és segít az immunválasz elindításában is. A különböző vakcinák más és más adjuvánsokat használnak. „A kínai például alumínium-hidroxid hordozóban érkezik, amiről tudjuk, hogy erősen hat a B-sejtekre” – mondta Falus András.
Az tehát egyértelműen kijelenthető, hogy az első koronavírus-oltás után nem mindenkinél alakul ki megfelelő védettség ahhoz, hogy egyéb megelőzési módszerek (maszk, távolságtartás, gyakori kézmosás) nélkül biztonságban érezhesse magát tömegben. Bár tény, hogy kutatások alapján már ilyenkor is elindulhat egy immunválasz, de a szakértői közösség óva int attól, hogy olyan szabadon viselkedjünk egy oltással is, mintha már védettek lennénk és nem lenne járvány.
