Sascha Steinbach / EPA / MTI
Tudomány

A kiskert is méhtemetővé válhat

Méhbarát növényvédő szer nincs, csak méhbarát szerhasználat. A taglózó hatású vegyület permetlé felhőjébe berepülő rovarok szinte azonnal elpusztulnak. A beporzók élete azon múlik, hogy a gazdák a megfelelő időszakban és a megfelelő körültekintéssel, az előírásoknak megfelelően végezzék a növényvédelmi munkákat.

Világszerte egyre nagyobb problémát jelent az úgynevezett beporzó rovarok pusztulása: Kínában például már vannak olyan vidékek, ahol gazdák maguk, kézzel porozzák a haszonnövényeiket, ha termést akarnak. Magyarországon beporzók alatt szinte kizárólag rovarokat kell érteni, és ugyan még viszonylag jónak nevezhetjük a fajgazdagságot, azért nálunk is akadnak problémák – itt írtunk ezekről részletesebben.

Sok ezer fajról van szó, ám a munka dandárját a méhek végzik, itthon 700 vadon élő fajuk őshonos, de a legnagyobb szerep létszámukból adódóan a nyugati háziméhekre, más néven mézelő méhekre hárul. A beporzók pusztulását az emberi tevékenység különböző káros hatásai okozzák, kifejezetten a háziméhek számára többek között a mezőgazdaságban vagy akár a kiskertekben alkalmazott növényvédő szerek jelentenek komoly fenyegetést.

Bár az időjárás még nem tette le egyértelműen a voksát a tavasz mellett, de a természet már virágot bontott, előbújtak a méhek is. Március közepén a méhek téli tevékenységéről, „ébredéséről” és az egyre szélsőségesebb időjárás jelentette veszélyekről írtunk ökológus kutató segítségével, most pedig, a tavaszi kerti munkák kellős közepén a növényvédők felől közelítünk.

Tóth Péter növényvédelmi képesítéssel rendelkező agrármérnököt, méhészt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Veszprém megyei szaktanácsadóját arról kérdeztük, milyen fenyegetést jelentenek a méhek számára egyes vegyszerek, illetve hogyan gazdálkodhatunk méhbarát módon akár a kiskertekben is.

A mérgezéseket általában nem jelentik be

Kezdjük azzal, hogy a növényvédő szerek okozta károkat országos szinten még az ember közvetlen közelében élő háziméhek esetében sem ismerjük pontosan. A hatóság véleménye szerint az évente bejelentett méhmérgezések évi száz eset környékén mozognak, ám az OMME-hoz érkező jelzések ennél magasabb számot mutatnak.

Az ok, hogy a vizsgálat, mintavételek időigényes procedúrának számítanak, sokszor olyankor, amikor a mérgezés ténye miatt ideges méhész inkább állatkái megmentésén fáradozna. Ráadásul a hatósági vizsgálatok számához képes igen csekély a sikerrel felderített ügyek mennyisége.

Ez tehát azt jelenti, hogy sajnos a méhésztársak sem bíznak a felderítés sikerében, inkább »lenyelik« a kárt

– fogalmaz Tóth Péter.

Nem hozzáértő alkalmazás és szennyeződés

A mérgezések általában a nem megfelelő (az előírásoktól eltérő) permetezések miatt történnek. A helyes szerhasználat szabályait a gazdák a különböző szintű képzést adó tanfolyamokon sajátítják el, de a megszerzett képesítés persze nem „örök érvényű”. Az engedélyek újbóli érvényesítéséhez ismételt továbbképzéseken kell részt venni, hiszen a növényvédelmi szakmában az új kártevők, kórokozók, gyomok megjelenésével együtt a készítmények változnak, és a használatukat érintő szabályok is módosulnak időnként.

Arra is volt példa, hogy az előírásoknak, engedélyokiratoknak megfelelő felhasználás okozott problémát. A klórpirifosz tartalmú szerek között volt olyan, amelyiknek felhasználását a repce virágzásának elején is megengedte a hatóság. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ez a hatóanyag körülbelül 10 napig toxikus a méhekre, akkor érthető, hogy az ilyen szabályok mentén felhasznált készítmény gyakran okozott mérgezéseket. Az OMME nem egyszer kezdeményezte sikerrel ilyen engedélyokiratok felülvizsgálatát, ennek egyik eredmény például a szerves foszforsav-észter típusú hatóanyagokat tartalmazó szerek 2012-es felhasználási korlátozása, és a felhasználás észszerűsítése.

A mérgezések kialakulásának oka lehet az is, ha esetleges gyártási hiba következtében az amúgy ártalmatlan készítmény méhekre veszélyes szer hatóanyagával szennyeződik. Volt ilyen a közelmúltban, amikor fipronillal szennyezett gombaölő szer került forgalomba, a kár értéke majdnem kétszázmilliós nagyságrendű volt.

Taglózó vegyületek

A házi kertek számára kifejlesztett rovarölő szerek közül a hatóság már „kigyomlálta” a rovarok számára legveszélyesebbeket, például a fent említett klórpirifoszt. A hatóanyagok kivonása következtében a gazdák kezében legtöbbször a csak a piretroidok maradtak, így egyre inkább egysíkúvá válik a szerhasználat. Ez a kártevők rezisztenciájának kialakulásához fog vezetni, konkrét jeleit már érzékelik a termelők.

A piretroidok egyébként gyors lebomlású, taglózó hatású vegyületek, ami azt jelenti, hogy a permetlé felhőbe berepülő rovarok szinte azonnal elpusztulnak.

A méhek esetében a kaptárak környékén vagy a fenékdeszkákon elpusztult egyedeket nem találunk, ugyanakkor a méhek száma hirtelen lecsökken a kaptárakban. Sokáig a hatóság szakemberei nem is tekintették méhmérgezésnek az ilyen eseteket, és a vizsgáló bizottság dolga végezetlenül feloszlott. Szerencsére mára a szemlélet jelentősen megváltozott, és ezeket az ügyeket is vizsgálják.

DDT a nagypapától

A taglózó hatású vegyületekkel egyébként az is a baj, hogy a gyors lebomlásuk miatt nagyon nehezen kimutathatók, így a mérgezés okozójának kilétét többnyire nem sikerül kideríteni. Másfelől épp gyors lebomlásuk teszi lehetővé, hogy másnap a méhek és egyéb hasznos rovarok biztonsággal látogathassák az este lepermetezett virágokat. Persze csak akkor, ha kijuttatásuk a méhkímélő technológia szabályainak megfelelően történik, vagyis:

a méhek aktív repülési idejének befejeztével, csillagászati napnyugta előtt egy órával megkezdve és 23-óráig befejezve lehet ezeket használni.

Arra is figyelni kell, ha a permetezendő területen a kultúrnövény (például gyümölcs) nem virágzik, de az aljnövényzet igen. Ilyenkor az említett gyors lebomlású taglózó készítményeket is fenti technológia szabályainak megfelelően kell alkalmazni.

Vannak ugyanakkor olyan rovarölők, amelyek alkalmazásának gyakorlatilag nincsen időkorlátja még ilyenkor, virágzás idején sem, ezek nappal is használhatók. Fontos az is, hogy esetleg milyen gombaölővel kombináljuk ezeket: ha bizonyos, amúgy ártalmatlannak ítélt gombaölők ugyanilyen ártalmatlannak ítélt rovarölővel együtt permetezünk ki, akkor okozhat felhasználó méhpusztulást. Ezeknél a szerkombinációknál szintén a fenti esti permetezés a kötelező.

A másik nagy veszélyforrás a „nagypapa hagyatékának” felhasználása. Ez lehetett az oka annak, hogy esetenként DDT által okozott pusztulás nyomait is be lehetett azonosítani a méhhullákban.

Sokszor már a kaptárig sem ér el

Ami a növényvédő szerek kategorizálását illeti, legfeljebb a laikus szóhasználatban létezik a „méhbarát növényvédő szer” kifejezés. A készítmények engedélyeztetésekor mindig tesztelik az adott anyag méhekre gyakorolt hatását, ezek képezik adott szer méhveszélyességi besorolásának az alapját. Ennek megfelelően vannak méhekre kifejezetten, illetve mérsékelten kockázatos készítmények, és az úgynevezett „nem jelöléskötelesek”. Utóbbiak alapjában véve nincsenek hatással a méhek életére, persze ne zárjuk ki, hogy a tudomány fejlődésének hatására ezt a besorolást meg fogják változtatni a döntéshozók, mint anno azt a DDT esetében is láttuk.

A különböző szerek a rovarokra gyakorolt hatása sok tényezőn múlik. Ha a méh „telibe kapja” a permetlevet sokszor már a kaptárakig sem ér el, más esetben a permetfelhő szélén átrepülő méhek csak elkábulnak, tanácstalanul mászkálnak a földön, vagy eltájolnak. Ilyenkor nem biztos, hogy találunk tetemeket a kaptárak előtt, a méhész csak azzal szembesül, hogy a méhlakások minden ok nélkül elnéptelenednek.

A károk felbecslését az is megnehezíti, hogy sok esetben a családok nem pusztulnak el a mérgezés következtében, ugyanakkor a gyűjtéssel foglalkozó korosztály elvesztése a hozamok csökkenésével, elmaradásával jár együtt.

Varga György / MTI

Méhbarát szerhasználat

Sokat segíthetünk a helyzeten, hogy ha például a rovarölő szereket tényleg csak napnyugta után szórjuk ki, de ne feledjük: még ma is vannak olyan, hosszú hatástartamú szerek, amelyek reggelre nem bomlanak le, és még napok múlva is ártanak a méheknek. Legyen szó a ház mögötti apró kertről vagy több hektáros gazdaságról, most, gyümölcsvirágzás idején a legnagyobb kárt a növényvédő szerek helytelen alkalmazásával okozhatjuk.

Kerüljük a méhekre kifejezetten kockázatos szerek használatát, ezeknek a virágzó, illetve a valamilyen okból méhek által látogatott kultúrákban való használata tilos

– reagál a szakember arra, hogyan lehetne „méhbarátabbá” tenni a gazdálkodást a vegyszerhasználat terén.

Alkalmazzunk méhekre mérsékelten kockázatos szereket, főleg esti permetezés formájában illetve az sem baj, ha a nem jelölésköteleseket is csak esténként juttatjuk ki. A körültekintő gazda a permetezés előtt igyekszik a területet gyommentessé tenni valamilyen agrotechnikai megoldás alkalmazásával. A siker alapvetően a szerek felhasználóinak szakmai ismeretétől és intelligenciájától függ, ugyanis mindenre van megoldás, csak figyelni kell arra, hogy a másik gazdálkodónak (például a méhésznek) ne okozzunk kárt.

Manapság már a gazdálkodóknak kötelezően alkalmazni kell felsőfokú szakképesítéssel rendelkező növényvédelmi szakembert, az ő ajánlásait mindig be kell tartani, és közben mindig figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy Magyarországon a nagy a méhsűrűségnek köszönhetően a méhek jelenlétével mindig kalkulálni kell.

A kiskerttulajdonosoknak Tóth Péter a növényvédő szerekre alapozott beavatkozások minimalizálását tanácsolja, lehetőleg betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló fajtákat termesszünk. A növények ápolásánál a metszés, a beteg hajtások, ágak levágása és a fertőzött részek elégetése sokat segíthet. A konyhakertben használjuk ki azt, hogy bizonyos növényfajok riasztják a másik kártevőit, ezeket ültessük egymás szomszédságába.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.