Német kutatók új információt derítettek ki a neutrínókról – megállapították, hogy a szubatomi részecskék nem lehetnek 0,8 elektronvoltnál nagyobb tömegűek – írja a Science News. Ez nyilvánvalóan elképesztő kicsi, csak úgy összehasonlításképp: az elektron, ami a következő legkisebb tömegű részecske, 511 ezer elektronvoltos.
A neutrínók töltés nélküli, közel tömegtelen szubatomi részecskék, amelyek mindenhol jelen vannak. Miközben ezt a cikket olvassa, az ön testén is épp rengeteg neutrínó száguld át – ezért nevezik őket gyakran szellemrészecskéknek.
A detektorokat jellemzően a felszín alá telepítik, hogy elzárják őket a kozmikus sugárzástól és az egyéb zavaró forrásoktól. A KATRIN kísérlet viszont felszíni eszköz, tulajdonképpen egy, a Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet, és a neutrínó tömegének meghatározását tűzte ki célul. A Karlsruhe Tritium Neutrino Experiment nevű projekt után Katrinnak hívott hatalmas szerkezet vákuumtartályának átmérője mintegy 10 méter, súlya 200 tonna. Olyan alacsony benne a nyomás, mint a Holdon.
A kísérletben tríciumot használnak, ez bomlik szét radioaktív módon, úgy, hogy elektront és a neutrínó antianyag párját, antineutrínót bocsát ki magából. Az elektronok energiájának mérésével megkapható az elszökő antineutrínók tömege, mivel az energia és a tömeg gyakorlatilag ugyanazon érme két oldala, és ha a neutrínó nagyobb tömegű lenne, az elektronnak kevesebb energiája maradna a bomlásnál.
A KATRIN korábbi adataiból azt következtették, hogy a neutrínók maximum 1,1 elektronvoltosak lehetnek, ez a szám most csökkent 0,3 elektronvolttal. Minél több az adat, annál biztosabban lehet majd megállapítani a neutrínók tömegét, és ezzel egyre többet is tudhatunk majd meg a titokzatos szellemrészecskéről.
