Mi is megírtuk tegnap azt a hírt, hogy a koronavírus brit variánsa, amely már hazánkban is a megbetegedések nagy részéért felelős, fertőzőbb ugyan, de nem halálosabb. A KOVIDők Facebook-oldalán azóta megjelent egy poszt, amiben Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportjának tagja fejtette ki, miért is pontatlan így a megfogalmazás: bár a kórházba kerültek között tényleg nem magasabb a halálozás, azt is figyelembe kell venni, hogy eleve 60 százalékkal több embert küld kórházba a variáns, aminek mégis az a vége, hogy több ember halálát okozza.
A szakértő példákon keresztül magyarázza el a helyzetet: ha a az egyik (B) variánssal fertőzöttek közül, tegyük fel, 36%-kal többen kerülnek kórházba, mint a másik (A) variánssal fertőződött betegek közül, és a kórházi kezelésre szorulók között 25%-kal többen haláloznak el a B variánssal fertőződött betegek, mint az A variánssal bekerültek közül, akkor a B variáns összességében 70%-kal halálosabb, mivel 1,25X1,36=1,7. Valójában feltételes valószínűségek vannak a háttérben, de anélkül is érthető.
A The Lancet tudományos folyóiratban közzétett adatokból látszik, hogy a kórházba kerültek között hasonló arányú volt a halálozás és a súlyos kimenetel a régi és az új variánssal fertőzötteket összehasonlítva. Ez azonban a szakértő szerint nem mond semmit a valós halálozási arányról, mert ahhoz a kórházba kerülési arányt is ismerni kell. A brit variánsnál kerekítve 60%-kal nagyobb a kórházba kerülési arány,
Ez teljesen egybevág azokkal a becslésekkel, amelyek a fertőződés utáni elhalálozás kockázatát közvetlenül, más módszerekkel mérték a tesztpozitívak (fertőzöttként regisztráltak) körében, ami szintén körülbelül 60%-kal nagyobb halálozási arányt mutat.
