Kifejezetten hideg április eleji napokon vagyunk túl, csütörtökön a fővárosban mintha teljesen megbolondult volna az időjárás. Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa szerint az egész hónap extrémnek tekinthető. „Bár elő szokott fordulni áprilisi hidegleszakadás, és szélsőségek a múltban is voltak, gyakoriságuk azonban egyre nő” – mondta a 24.hu-nak.
Mindezt már mi is érezhetjük a bőrünkön.
Leegyszerűsítve: Európa nagy részén az időjárást két áramlás, a kiszámíthatóbb, kevésbé változékony zonális, illetve a vad, észak-déli irányú meridionális szabályozza. Utóbbi az, amely a szélsőségekért felelős, és amely az elmúlt időszakban az arány eltolódásával egyre dominánsabbá vált.
A jelenség hátterében az áll, hogy a Mexikói-öböltől Grönland irányába húzódó Golf-áramlat felső része, az Észak-atlanti-áramlat jelentősen átalakult. A grönlandi jég olvadásával rengeteg édesvíz kerül a környező tengerbe, aminek hatására a térség vize nem tapasztal melegedést. Emiatt a meleg víz képtelen tovább áramlani északi irányba, a cirkulációs folyamat lelassul, és a légkörnek kell átvennie a keringetés szerepét. Mivel a levegő és a víz fajhőkülönbsége között több ezerszeres az eltérés, a folyamat az éghajlat drámai változásával, az északi-déli komponens erősödésével jár.
Az átlagember is tapasztalhatja, hogy egyre többet kapunk a meridionális áramlásból
– nyilatkozta Molnár László lapunknak. Mint kiemelte, húsvét előtt is volt egy betörés, és bár a most kedden kezdődő, északi-északnyugati, a sarkvidék irányából érkező áramlat hasonló erősségű, több nedvességet hoz magával.
A mindennapok részévé válik
Molnár László szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon egyre pontosabbá válnak a szakemberek előrejelzései. „Sajnos nagyon jók a jóslatok, az emberiség precízen teljesít abban az értelemben, hogy valóra válnak a negatív forgatókönyvek” – mondta.
A mostani hidegbetöréshez ugyan nem kapcsolódik, de jelenleg nem könnyű a meteorológusok dolga. A járványügyi korlátozások hatására visszaesett a polgári repülőforgalom, a gépek pedig értékes adatokat szolgáltatnának az időjárási modellek számára. Molnár László kiemelte: a forgalom csökkenése nagyjából tízéves visszaesést okozott az előrejelzésekben, igaz, a járvány után – ahogy ősszel is látható volt – javulás állhat be.
Összességében elmondható, hogy a nyári hónapok kivételével, szeptember közepétől május közepéig az extrém hideg a mindennapjaink részévé válik majd. A szokatlan hideg mellett viszont a meleg is fenyeget: Grönlandon például most a normálhoz képest jóval magasabb a hőmérséklet. „Most a hideg bugyorban vagyunk, de tőlünk keletre és nyugatra éppen szokatlanul meleg van” – mondta. Molnár László szerint hozzá kell szoknunk, hogy egyre több lesz az extremitás
