Február 24. óta több mint 15 ezer földrengés pattant ki Izlandon, a sziget délnyugati részén lévő Reykjanes-félszigeten, köztük erős, 4-5 magnitúdójú földmozgások is. Ezek eleinte úgy tűntek, hogy tektonikus eredetűek, ezekhez oldalirányú elmozdulás is kapcsolódott, aztán azonban egyre inkább vulkánszerkezeti típusú rengések jöttek, azaz olyanok, amit magma felnyomulás okozott – osztotta meg a 24.hu-val Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Csak az elmúlt néhány napban mintegy 5000 földrengés történt, helyi beszámolók szerint volt olyan éjszaka, amikor szinte folyamatos volt a földmozgás, amit még az izlandiak sem tapasztaltak eddig.
Nem tudni, hogy mi lesz
Emiatt az izlandi szakemberek szimulációkat futtattak arra, hogy ha a magma a felszínre törhet, akkor az hol következhet be. Fontos megjegyezni, hogy itt nincs egy már meglévő vulkán, ahol várható lenne a működés, hanem egy lávamezőn vagyunk, ahol hasadékok megnyílása mentén ömlött a felszínre korábban, több száz évvel ezelőtt a bazaltos magma.
Modellezték azt is, hogy különböző magma mennyiség esetén mekkora területet borítana be a láva és mely irányba folyna szét. Hozzá kell tenni, hogy tavaly már volt egy ehhez hasonló esemény, nem messze a mostani területtől, ami után azonban nem következett be vulkáni működés. Ez a lehetőség most is fennáll, azonban ma este már úgynevezett harmonikus földremegés is megjelent a szeizmogramokon, ami megnyílt hasadékokban történő, turbulensen mozgó magmamozgásra utal.
Készültség
Izlandon nagy a készültség, utoljára 2014-15-ben volt a szigeten vulkánkitörés, amikor jelentős mennyiségű, több mint 1,5 köbkilométer magma jutott a felszínre. Most a vulkanológusok és geofizikusok kevesebb magmamennyiséggel számolnak, de így is könnyen lehet, hogy lávafolyam elvághatja a Reykjavikot és a keflaviki repteret összekötő egyetlen autóutat.
Közben újra aktivizálta magát az Etna is, elindult a sorrendben 9. paroxizmális lávaszökőkút-kitörése. A professzor megjegyzi, izgalmas időket élünk, bár csupán csak arra csodálkozunk rá nap mint nap, ami triviális: a Föld dinamikusan működik.
(Kiemelt képünk illusztráció, tájkép a Reykjanes-félszigetről)
