Kedden délben, nem sokkal fél egy előtt gyakorlatilag egész Magyarországot földrengés rázta meg. A rengés epicentruma Zágrábtól 50 kilométerre volt, ugyanott, ahol a hétfő reggeli, épületkárokat és személyi sérüléseket is okozó rengések.
– tudtuk meg Tóth László szeizmológustól.
Óriási rengések
A 6,4-es rengés ezen a környéken óriásinak számít, a szakember szerint kevés az esélye, hogy ezt még erősebb rengés kövesse, de kisebb utórengésekből még rengeteg várható. Igaz, a tegnapi után is azt gondolták, annál erősebb rengések nem várhatók. Horvátországban 50-100 évente regisztrálnak 6-os magnitúdónál komolyabb földmozgásokat, hazánkban pedig átlag 200 évente fordulnak elő.
A horvátországi rengés Magyarország több pontján is jó érzékelhető volt. Sokan számoltak be róla, hogy mintha megszédültek volna, Budapest több pontjáról jelezték, hogy kilengtek a csillárok, hintázni kezdtek a karácsonyfadíszek – erről bővebben itt olvashat.
Magnitúdó és rombolás
A földrengések erejét két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.
Kiemelt kép: Petrinja lakói miután 6,3-as erősségű földrengés sújtotta a várost 2020. december 29-én.
