Emily Oster, a Brown Egyetem közgazdász professzora a koronavírus-járvány elején létrehozta a COVID-Explained csoportot, ami kutatókból és diákokból áll, és a feladata az, hogy közérthetően elmagyarázza a vírussal és az intézkedésekkel kapcsolatban a miérteket. Legfrissebb bejegyzésükben most a vakcinákat veszik sorra.
Kérdés: a vakcina rekordidő alatt készült el, máskor évtizedek kellenek, most meg alig egy év alatt kifejlesztették, ráadásul egy addig ismeretlen vírusra. Nem veszélyes ez?
Válasz: az egyszerű válasz az, hogy nem, a kicsit bonyolultabb az, hogy nem különösebben. A vakcinafejlesztésnél a második és harmadik klinikai fázist vonják ilyenkor össze, és rövidebb az utánkövetés. Az azonban, hogy milyen súlyos mellékhatásokat okozhat egy ilyen szer, már az elején kiderül, a későbbiekben már csak a gyakori és enyhébb mellékhatásokat figyelik meg. A gyorsaságot a biotechnológia bámulatos fejlődése teszi lehetővé, illetve különleges helyzetekben a protokoll megváltoztatására, az úgynevezett biztonsági idő lerövidítésére is van mód. A vakcinafejlesztés egyébként más helyzetekben általában azért lassabb, mert nincs benne ennyi pénz, ráadásul a szakértőknek már korábbi vakcinakutatási módszerekre lehetett építeni.
Kérdés: mi az az mRNS-vakcina? Hogy működik? Megváltoztatja a DNS-emet?
Válasz: nem. Az mRNS – vagy hírvivő RNS – vakcina egy hosszú molekulán alapul, ami egyedi sorrendben összekapcsolódó nukleotidokból áll, hogy közvetítse a genetikai utasításokat egy vagy több, a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ez a SARS-CoV-2 esetében a tüskefehérje vagy annak egy része, az úgynevezett receptorkötő fehérje. Amint az oltóanyagban lévő mRNS a test sejtjeibe kerül, a sejtek az utasításokat követve előállítják a fehérjéket vagy antigéneket, amelyek aztán a sejtfelszínen megjelenhetnek, azokat a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre a vakcina antigénre. Igazán leegyszerűsítve olyan utasításokat injekciózunk az alanyokba, amelyek segítségével a szervezetük képes olyan fehérjét előállítani, ami a koronavírus tüskéjén is megtalálható. Az immunrendszer ezután találkozik a szervezet sejtjei által gyártott fehérjékkel, és védekezni kezd ellenük. Ezért nincs baj azzal, ha enyhébb mutációk jelentkeznek a vírusra – amíg a tüskefehérje marad, a vakcinák hatékonyak.
Kérdés: elkaphatom a vírust a vakcinától?
Válasz: nem. Sok védőoltás legyengített vírust tartalmaz, a koronavírus-oltásokkal azonban nem ez a helyzet – legalább is azoknál nem, amelyek engedélyeztetve vannak. A nukleinsav alapú védőoltás a jelenlegi vírus esetében messenger RNS-alapú (de egyébként lehet DNS-alapú is) szintetikus, egyáltalán nem képes fertőzni. Az egyik legnagyobb probléma ezzel az, hogy nagyon hidegen kell tartani, hogy szállítható legyen, ez a disztribúciónál gondokat okozhat. A Pfizer és a Moderna vakcinája ilyen például.
Az AstraZeneca oltóanyaga és az orosz vakcina úgynevezett andenovírusos megoldással dolgozik. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént. A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata.
Kérdés: milyen mellékhatások jelentkeznek a vakcinánál?
Válasz: a Science magazin cikke szerint a koronavírus-vakcinával beoltottak ugyan többször és erősebb mellékhatásoktól szenvednek, mint a legtöbb más vakcina esetében tapasztalható, maguk a mellékhatások azonban összhangban vannak a többi, már évek, évtizedek óta piacon lévő oltáséival. A Moderna esetében például a komolyabb fáradékonyság, izomfájdalom és fejfájás volt a gyakori, a Pfizer vakcinájának mellékhatásairól pedig ebben a cikkünkben írtunk.
Bár a mellékhatások erősebbek lehetnek, mint egy átlagos vakcinánál, kevesebb ideig is tartanak.
Kérdés: megkaphatják a várandós nők és gyerekek is?
Válasz: a vakcinakutatásokból ez a két csoport kimaradt, a gyerekeken 16 éven aluli személyeket kell érteni. A Brown szakértői szerint nekik néhány hónapot még várniuk kell ahhoz, hogy minden egyes hosszú távú mellékhatás kiderüljön, majd ezután lesznek adhatók nekik is az oltások. Mindez azért zajlik így, hogy a sérülékenyebb társadalmi rétegek a legnagyobb biztonságban legyenek.
Kérdés: miért kell két oltás, és meddig tart majd az immunitás?
Válasz: az első oltás esetén is van már nagyjából 50 százalékos védettség, de kettő kell ahhoz, hogy a teljes védettséget megkapja valaki. Az immunitás hossza már kérdéses – a kutatóknak fogalmuk sincs, pontosan meddig véd majd a vakcina, de néhány hónapos immunitásra azért lehet majd számítani.
Kérdés: ezek a vakcinák fogják megállítani a világjárványt?
Válasz: előbb-utóbb igen, de nem lesz azonnal vége. Szakaszosan, lassan fog lecsengeni, a vírus pedig valószínűleg sokáig velünk marad még. A nyájimmunitáshoz ráadásul 70-80 százalékát be kell oltani a lakosságnak ahhoz, hogy kialakulhasson, ez pedig hosszú idő. Éppen ezért még a vakcinákkal sem lehet majd feladni a jelenlegi szociális távolságtartást, maszkviselést és gyakori kézmosást még jó pár hónapig biztosan.
