David Himbert / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Tudomány koronavírus

Ezek a Pfizer-vakcina mellékhatásai

Újabb bejegyzéssel jelentkeztek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársai a Virológia Pécs Facebook-oldalon „A Pfizer/BioNTech vakcina és amit tudni lehet róla” címmel.

Így alakítja ki a védelmet

A következő-generációs oltóanyagok közül az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik, tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük, és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát tartalmaz. A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (citoplazma) részébe.

A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS-molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.

Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet.

Mellékhatások

A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebót kapott. A vakcina izomba történő beadásra készült, az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist, a vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak két hónap, vagyis ennyi ideig biztos, de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.

Virológia Pécs

Biztonságra vonatkozóan az oltási hely pirosodása és duzzanata alacsony százalékban volt megfigyelhető, míg gyakori volt az oltási hely rövid ideig tartó fájdalma. A placebo készítményekkel összehasonlítva gyakoribbak voltak szisztémás reakciók (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), de ezek idővel kivétel nélkül elmúltak. A virológusok megállapítása szerint a biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható.

Hatásosság

Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem, a második dózist követően hét nappal pedig már 95 százalékos hatékonyság állapítható meg. Rendkívül jó hír, hogy

a hatékonyság 90-100 százalék között mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában.

Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát, vannak azonban limitációk, nyitott kérdések. Az egyik a biztonság és hatékonyság a megfigyelési időszakon túl olyan populációs csoportokban, mint várandós anyák, gyermekek, immunhiányos állapotúak stb.

A másik, hogy a vakcina véd-e az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is. Ez megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra, a kérdésre a további megfigyelési időszakból kaphatunk választ. Végül pedig milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.