Újabb bejegyzéssel jelentkeztek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársai a Virológia Pécs Facebook-oldalon „A Pfizer/BioNTech vakcina és amit tudni lehet róla” címmel.
Így alakítja ki a védelmet
A következő-generációs oltóanyagok közül az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik, tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük, és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát tartalmaz. A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (citoplazma) részébe.
A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS-molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.
Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet.
Mellékhatások
A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebót kapott. A vakcina izomba történő beadásra készült, az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist, a vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak két hónap, vagyis ennyi ideig biztos, de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.
![Ezek a Pfizer-vakcina mellékhatásai 1](https://s.24.hu/app/uploads/2020/12/abra.jpg)
Biztonságra vonatkozóan az oltási hely pirosodása és duzzanata alacsony százalékban volt megfigyelhető, míg gyakori volt az oltási hely rövid ideig tartó fájdalma. A placebo készítményekkel összehasonlítva gyakoribbak voltak szisztémás reakciók (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), de ezek idővel kivétel nélkül elmúltak. A virológusok megállapítása szerint a biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható.
Hatásosság
Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem, a második dózist követően hét nappal pedig már 95 százalékos hatékonyság állapítható meg. Rendkívül jó hír, hogy
Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát, vannak azonban limitációk, nyitott kérdések. Az egyik a biztonság és hatékonyság a megfigyelési időszakon túl olyan populációs csoportokban, mint várandós anyák, gyermekek, immunhiányos állapotúak stb.
A másik, hogy a vakcina véd-e az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is. Ez megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra, a kérdésre a további megfigyelési időszakból kaphatunk választ. Végül pedig milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?