Az Európai Unió 2030-ra azt vállalta, hogy 55 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát a légkörbe, mint amennyi a kibocsátás 1990-ben volt – ez óriási feladat, és azonnal neki kell állni, ha sikereket akarunk elérni – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa a Web Summit online konferencián. Három területen lesz ez igazán kihívás, de ugyanennyire fontos is: az épületek korszerűsítésében, a közlekedés megreformálásában és a mezőgazdaság átalakításában.
„A digitalizáció rengeteget fog segíteni a helyzeten, vegyük példának a mezőgazdaságot: teljesen át kell majd reformálnunk, hogy mindenkihez elérjen a sávszélesség, új technológiákat, új mezőgazdasági módszereket kell bevetnünk, figyelnünk kell arra is, hogy kevesebb energiát használjunk mind a mezőgazdaságban, mind egyébként. Az egészet a technológia hajtja” – mondta Timmermans.
A koronavírus talán kicsit háttérbe szorította a klímaváltozás elleni harcot, de az alelnök még így is optimista: úgy gondolja, hogy nem visszafelé kell tekinteni, és azt visszaépíteni, ami a járvány előtt volt, hanem új, jobb módszereket kifejleszteni. „Szerencsére a döntéshozók úgy határoztak, befektetnek a környezeti felépülésbe is, most jövőorientált, gyors gazdaságra van szükségünk.”
A szakértő szerint a legfontosabb pontja az európai zöld megállapodásnak az, hogy mindenki sajátjának érezze, és ne az legyen az általános benyomás, hogy csak a gazdagok, vagy csak a fiatalok profitálhatnak belőle.
Meg kell mutatnunk, hogy mindenki szerepet játszik a változásban, senkit nem hagyunk hátra
– tette hozzá. Éppen ezért azt is kiemelte, hogy a zöld reformoknak határokon átívelő projekteknek is kell lenniük, a koronavírus ugyanis megmutatta, hogy nagyobb sikereket lehet elérni, ha egész Európa összefog.
„Úgy gondolom, hogy a járvány miatti kijárási korlátozások alatt az emberek rájöttek, hogy milyen jó, ha a városokban jó a levegő, ugyanakkor arra is, hogy valami baj van a természettel való kapcsolatunkkal” – mondta a szakértő. Véleménye szerint az emberek a koronavírus hatására most el is kezdték igényelni, akarják a zöld változásokat, ez pedig nagyon előrelendítheti a változásokat.
Szerencsére a nemzetközi együttműködésben is biztatók a tendenciák: Kína 2060-ra, Japán 2030-ra ígérte magát szénsemlegesnek, az Egyesült Államok pedig újra fog csatlakozni a párizsi klímaegyezményhez most, hogy Joe Biden lett az elnök.