Az elektromos áram legkésőbb a közvilágítás elektromosra átállítása óta kikerülhetetlen szerepet játszik az emberiség és elsősorban a nagyvárosok lakóinak életében, de 1965-re a világ fejlettebb országainak polgárai talán már el is felejtették, milyen alapvető szükségletükké vált a gond nélküli áramszolgáltatás. Ötvenöt évvel ezelőtt, 1965. november 9-ének estéjén azután fájdalmas leckét kaptak Észak-Amerika keleti felének lakói.
Dominó-effektus
Áramszünetek persze mindig is voltak, illetve minden bizonnyal lesznek is, azonban ezek korábban legfeljebb egy-egy erőmű szolgáltatási körzetét érintették, mivel a hálózatok nem alkottak egységes egészet. A második világháború után, a különböző elektromos háztartási gépek robbanásszerű terjedésével megnövekedett igények nyomán viszont a hálózatok egyre nőttek, és olyan hatalmas, bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyeket – mint kiderült – a működést felügyelő mérnökök sem láttak át igazán.
Azon a bizonyos novemberi estén is egy banális, könnyen elháríthatónak tűnő hiba jelentette az események kezdetét. A Niagara-vízesésnél működő vízerőműből induló egyik nagyfeszültségű kábel kapott túl nagy terhelést helyi idő szerint negyed hatkor kanadai területen, azonban ennek hatására sorban mondták fel a szolgálatot a kieső mennyiséget pótolni igyekvő kábelek és transzformátorok. A dominó-effektus akadálytalanul terjedt tovább, és nagyjából 12 percen belül 128 ezer négyzetkilométer, Kanada keleti részének területei, valamint hét, sűrűn lakott amerikai állam jelentős része borult teljes sötétségbe.
Kitört a III. világháború?
A legrosszabbul talán az a körülbelül 800 ezer utas járt, aki e percekben New York metróhálózatán utazott, ők ugyanis a hirtelen elsötétülő és megálló kocsik fogságába estek, de ezrek szorultak liftekbe, irodaépületekbe és vonatokba is.
A kezdeti pánikot súlyosbította, hogy sokan azt hitték, végül mégis kitört a harmadik világháború, azonban a lakosság és a hatóságok becsületére legyen mondva, hogy a sötétség órái a körülményekhez képest békésen teltek. A sokmilliós nagyvárosban mindössze öt helyről jelentettek fosztogatásokat, a rendőrök 59 embert vettek őrizetbe az események kapcsán – amióta nyilvántartásokat vezetnek, ez volt bűnözés szempontjából a legnyugodtabb éjszaka New York történetében.
Persze csak ebből a szempontból, ugyanis – ahogy azt a későbbi nagy áramszünetek kapcsán is megfigyelték – nagyjából kilenc hónappal később kiugróan sok újszülött látta meg a napvilágot.
Még két nagy áramszünet
Az áramszolgáltatás végül a reggeli órákban állt teljesen helyre, és rögtön megkezdődött az okok feltárása is, Johnson amerikai elnök még aznap levonta a legfontosabb tanulságot:
A mai áramszünet drámai emlékeztetőül szolgált arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a folyamatos áramszolgáltatás polgáraink egészségének, biztonságának és jóllétének fenntartásában, valamint országunk védelmi képességeinek megőrzésében.
A vizsgálatok nyomán a mérnökök igyekeztek olyan biztonsági elemeket építeni a hálózatokba, amelyek hiba esetén megakadályozzák, hogy az egész hálózatot magával rántsa egy elromlott alkatrész. A fejlesztések ellenére azóta is két nagy áramszünetet éltek át New York lakói: 1977-ben már két halottat és több tucat sebesültet követeltek a kitörő zavargások, 2003-ban pedig majdnem két napra maradtak áram nélkül a soha nem alvó város lakói.
Kiemelt képünk illusztráció: Robyn Beck / AFP
