Háromszor nagyobb kiterjedésű volt a 2019-2020-as pusztító erdő- és bozóttüzek füstfelhője a sztratoszférában, mint bármelyik korábban dokumentált tűzvészé – írja az MTI.
Egy nemzetközi kutatócsapat a NASA műholdjai által gyűjtött adatokat elemezte. „Amikor megláttam a műholdas méréseket a füstfelhőről 35 kilométeres magasságban, leesett az állam” – mondta Adam Bourassa, a kanadai Saskatchewani Egyetem Űr- és Légkörkutató Intézetének munkatársa és a csapat tagja.
Az ausztrál fekete nyár során 5,8 millió hektárnyi erdő vált a lángok martalékává, ezt megelőzően a legnagyobb füstfelhőt a 2017-es nyugat-kanadai erdőtüzek okozták.
Rekordok dőltek meg az atmoszférára gyakorolt hatásuk miatt. Annak tudatában, hogy a globális felmelegedés következtében jóval gyakrabban lesznek ilyen tüzek és azok hevesebbek lesznek, drámai változásokkal nézhetünk szembe a légkörben
– tette hozzá Bourassa. A kutató szerint az ilyen tüzek elég nagyok és melegek ahhoz, hogy saját füstviharfelhőket (pirocumulonimbus) idézzenek elő. Ezek a füstviharfelhők elérhetik akár a sztratoszféra alsóbb rétegeit is.
A műholdak által gyűjött adatok azt is megmutatták, hogy az ausztráliai tüzek füstje olyan mértékben akadályozta, hogy a napsugárzás a Földre jusson, amilyet még soha nem jegyeztek fel erdő- és bozóttüzek esetében. A katasztrófában harminchárman vesztették életüket, több mint háromezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.
