Egy friss kutatás szerint nagyjából 476000 baba halt meg a légszennyezés következtében 2019-ben – írja az IFL Science. A felnőtteknél sem jobb az arány: a rossz levegő 6670000 ember halálához járult hozzá valamilyen szinten ugyanebben az évben. Ezzel még mindig a negyedik legnagyobb rizikófaktor a korai halálozással kapcsolatban, csak a magas vérnyomás, a dohányzás és a rossz étrend előzi meg.
Az eredmények a Globális Levegőminőség Helyzete 2020 (State of Global Air 2020) jelentésből olvashatók ki, amelyet minden évben kiadnak, és amely a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálja. A tavalyi volt
Azt már korábbi kutatások is bizonyították, hogy a terhes nők számára különösen veszélyes a magas szállópor-koncentráció, megnő az esélye annak, hogy a gyerekek koraszülöttek lesznek, vagy az egészségesnél kisebb súllyal jönnek a világra. A kockázat kifejezetten nagy az alacsony jövedelmű háztartásoknál.
A felnőttek számára is veszélyes a magas szállópor-koncentráció: kötik komoly neurodegeneratív betegségekhez is, amelyek a memóriazavarokkal és kognitív képességekkel állnak összefüggésben, valamint megnöveli az esélyét az olyan végzetes betegségek kialakulásának, mint az iszkémiás szívbetegség, a tüdőrák, a krónikus obtruktív tüdőbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a sztrók.
A babák számára a legkárosabb a belső légszennyezés, ami jellemzően szegényebb környékeken fordul elő, ahol még mindig fosszilis energiahordozókkal fűtenek, főznek a lakáson belül is, és nincs megoldva megfelelő módon az elvezetés. A statisztikákból is kiderül, hogy a legnagyobb veszélyben a szub-szaharai afrikai régióban vannak a csecsemők, valamint Ázsia szegényebb részein. A korai csecsemőhalálozás majdnem kétharmada köthető a lakáson belüli levegőszennyezéshez.
Szerencsére a tendenciák azt mutatják, hogy a légszennyezés világszerte csökken, az elmúlt évtizedben a lakáson belüli szennyezés mértéke is lejjebb ment. Az utóbbihoz köthető összhalálozás tíz év alatt 23,8 százalékot esett vissza.
