Nyugtalanító levél érkezett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alatt álló kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetőihez július 25-én, szombaton: Maróth Miklós, az ELKH Irányító Testületének elnöke felszólította őket, hogy július 28-a, kedd 14 óráig küldjék meg a 2020. évre vonatkozó kutatási terveiket soron kívüli adatszolgáltatás keretében. Ez gyakorlatilag tágabb egynapos határidőt jelent, a legtöbb kutatóintézetben ugyanis nyilván hétfőn olvasták el a levelet, és nem a hétvégén.
Egy-egy mondatban, maximum fél oldalig
Az igazán nyugtalanító azonban maga a levél tartalma volt, Maróth ugyanis az alábbi szempontokat várta el az összefoglalókkal kapcsolatban: „rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket.
Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet.
Maróth azt írta, a kutatási programokat összesített javaslatként kívánja az ELKH Irányító Testülete elé terjeszteni, ami után az IT feladata lesz „a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása”.
A módszerrel nyilvánvalóan több probléma is van: egyrészt a szűkös határidő, másrészt a terjedelem, ami egy-egy intézetnél mindössze maximálisan fél oldalt jelent, attól függetlenül, hogy hány kutatás folyik éppen az intézeten belül. Egy tudományos kutatást nem lehet ilyen röviden összefoglalni, majd ez alapján dönteni a finanszírozásról.
Szakmaiatlan és autoriter beavatkozás
A levélre válaszul a Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) és az Oktatói Hálózat (OHA) közös állásfoglalásban fejtette ki aggodalmát a helyzettel kapcsolatban. Mint írják, „a nyári szabadságolások közepette, igen rövid határidővel elindított adatgyűjtés valószínű célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, ‘kiválóságon alapuló’ pénzügyi támogatások odaítélése, de vélhetőleg az egy éves átalakítási moratóriumot követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozás is.”
Utóbbival arra utalnak, hogy a kormány és az MTA között született egy olyan megállapodás, miszerint idén szeptemberig, az úgynevezett átmeneti időszakban nem születnek majd nagyobb változtatások, átalakítási moratórium lép életbe. Ez most fog lejárni, sokan attól félnek, hogy a levél már a szeptember utáni helyzet előkészítése lehet. A nyilvános állásfoglalást aláírók azért sem értik, hogy miért volt szükség ilyen gyors és leegyszerűsített összegzésre, mert az elmúlt években több olyan részletes (együttesen több száz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit.
„A levélben ismertetett terv, miszerint a felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programok értékelésének és a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza. A volt MTA intézetek, azaz az új ELKH intézetek nemzetközi megbecsülése is súlyosan károsodik, ha szakmai értékelésük ilyen módon történik, hiszen az előírt terjedelemben és módon benyújtott anyagokra támaszkodva semmilyen megalapozott döntés nem hozható.
Felmerül a gyanú, hogy az adatszolgáltatás formális, és csak leplezi, hogy a döntések attól függetlenül, más szempontok alapján születnek
– írják az állásfoglalásban.
A Magyar Narancs egyébként úgy tudja, hogy nemcsak az intézetek vezetőit, de az Irányító Testület tagjait is meglepte Maróth levele. „Azért nem értjük ezt a kérést, mert eddig is számos alkalommal szolgáltattunk adatot az ELKH felé, kutatási témáink a honlapunkon is fent vannak, egy mondatnál bővebben kifejtve. Ráadásul már év közepe van, mi értelme utólag jóváhagyni amit eddig csináltunk? És mi történik, ha valamit mégsem hagynak jóvá?” – veti fel Gárdos Judit a volt MTA-s intézetek alkalmazottaiból alakult Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja a Magyar Narancsnak.
A nyilvános állásfoglalásban a tudósok felszólítják az ELKH Irányító Testületének (IT) tagjait és az ELKH intézetek vezetőit, hogy határolódjanak el ettől az abszurd értékelési folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutató munka értékelését. „Felhívjuk az MTA újonnan megválasztott vezetőit, elsősorban Freund Tamás elnök urat (korábban az ELKH IT tagját), hogy vesse latba az Akadémia tekintélyét, és tiltakozzék az ELKH intézeteknek a jelen felmérésre hivatkozó bármilyen finanszírozási vagy átalakítási terve ellen” – írják.
Idei többletfinanszírozásra kell az összefoglaló
A levélről megkérdeztük az ELKH-t is, ahonnan ugyan arra nem kaptunk választ, hogy miért volt ilyen szoros a határidő az összefoglalókra, arra viszont igen, hogy mi szükség volt rájuk: „Az intézményektől már korábbi egyeztetések során beérkeztek a részletes kutatási tervek, a mostani körlevében a vonatkozó Kormányhatározatban 2020. második félévére biztosított 11 milliárd forint többletforrás kutatási programokra fordítható részére vonatkozóan kerültek bekérésre a 2020. évi átfogó témamegjelölések rövid összefoglalói”.
„Az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat” – olvasható a válaszban.
Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai tématerületet határoztak meg az ELKH-nak: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás. Ezek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, és összhangban vannak az EU Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel.
A 11 milliárd forint itt arra a többlettámogatásra utal, amit bázisfinanszírozás helyett feladatfinanszírozási rendszerben osztanak majd szét. Az új finanszírozási rendszerről eddig úgy volt szó, mintha január 1-jével indulna, de ezek szerint 2020 második félévére is ér már a plusz összeg fele. „2021-től beépülő 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, amelynek jelentős része, 9 milliárd forint, bérfejlesztésre jut (a bérnövelés differenciált elosztása az intézményvezetők hatáskörébe tartozik), a fennmaradó forrásokat a működésre fordítjuk, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire. Az új finanszírozási struktúra felváltja a korábbi fenntartó által az elmúlt mintegy 25 évben változatlanul alkalmazott statikus, bázisalapú forráselosztást, amely nem volt összefüggésben sem az intézmények létszámával, sem a teljesítményükkel, sem azzal, hogy mennyi pénzre volt szüksége egy-egy intézménynek egy évben ahhoz, hogy működni tudjon. Az új finanszírozási modellben átlátható, kiegyensúlyozott és kiszámítható lesz a kutatási hálózat finanszírozása. Az új modell támogatja a kiválóságot a kutatás terén, és ezáltal egyben növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is” – írta válaszában az ELKH.
Frissítés (2020. augusztus 4.):
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának 24.hu-hoz eljuttatott közleménye szerint korábban felmerült, hogy az ELKH levele mögött állhat utólagos jóváhagyás szándéka is. Talán korábban elfelejtették, hogy van ez a jogkörük, talán az új pénzekhez kell hirtelen indoklást készíteni, és egyszerűbb, ha az intézetek írják meg, miközben korábban sokkal részletesebben és nagy terjedelemben minden folyó kutatásról kaptak beszámolókat, illetve megkapták a részletes kutatási terveket is. Többekben az is felmerült, hogy az is a szándékok között szerepel, a jövőre nézve precedenst teremtsenek, tehát sokkal inkább a beleszólás és a befolyásolás áll a mögöttes szándékok között. Az ELKH válasza alapján azonban nem ez a helyzet, nem múltbéli, hanem a következő félévi támogatásokat szeretnék elosztani.
„Félő ugyanakkor” – írja az ADF, „hogy mivel bizonyos kutatásokat nem néznek jó szemmel (a megbízott ELKH-főtitkár is kritizált például kutatásokat a magyarországi korrupcióról, vagy sok helyütt kritizálták a kormányközeli sajtóban a nemekkel kapcsolatos kutatásokat), ezeket majd talán ilyen módon is megpróbálják megakadályozni vagy megnehezíteni. A tavalyi Tématerületi Kiválósági Program is lehetővé tette, hogy az intézetvezetők által fontossági sorrendbe állított kutatási témák között a miniszter szelektáljon. Többek között ezért sem adta be tavaly az MTA az egyébként elkészített pályázatokat.” A levélben azt is megemlítik, hogy
Jellemzően előzetesen kellett rövid-, közép-, vagy hosszútávú terveket és stratégiákat beadni, mind az MTA-hoz, mind az országgyűléshez. A kutatási témák leokézása puszta formaság volt, az volt az attitűd, hogy ami sikeres kutatás, amiből jó publikációk születnek, illetve amire szerez a kutató külső forrást, az támogatandó. Több intézményben a teljesítményértelési rendszerük alapján bírálták el a kutatók sikerességét. A hangsúly inkább az eredmények utólagos evaluációján, értékelésén volt. Amúgy nem csak az intézeti stratégiákat, hanem később a beszámolókat is megkapta mind az MTA, mind az országgyűlés.
„A kutatóhálózat nagyon nagy, intézetenként, a mindenkori vezető habitusától függően voltak persze különbségek, előfordult, hogy voltak fontosabb, kiemelt témák, amin sok munkatárs dolgozott. De nem a legfelső irányító szerv engedélyezett vagy nem engedélyezett témákat, amelyek relevanciáját nem tudja egy ilyen legfelső testület eldönteni, hiszen ehhez elengedhetetlenek a diszciplináris ismeretek” – írták a dolgozók.
Az ELKH megjegyzéseire válaszul azt írják: „nem világos számunkra, a többletforrást miért az alaptevékenység alapján osztják ki. Ha ezek kiegészítő támogatások, akkor nem új témákat kellett volna megadni hozzájuk? Vagy létező kutatásokhoz akarnak még több pénzt rendelni? De ez mit jelent? A támogatott témák esetén lehetséges a bérnövekedés, egyébként meg nem? Vagy új munkaerőt is fel lehet venni a támogatott témákra? Nem tudunk arról, hogy az igazgatók új témákat adtak volna meg, az ELKH vezetésének válasza is azt írja, hogy a kutatási tervek az alapkutatásokat tartalmazzák, mármint a nem kiegészítő kutatásokat, hanem a fő kutatási irányokat.”
Továbbra sem tiszta tehát, hogy Maróth Miklós pontosan mi célból kérte be ezeket az összefoglalókat, és hogy pontosan milyen elbírálási rendszerre elég ez a néhány mondatos, sebtében összedobott kényszerösszefoglaló.
Főkép: Attila KISBENEDEK / AFP
