Egyre több környezet- és földvédő aktivistát gyilkolnak meg a világon, a leggyászosabb év a tavalyi volt, amikor 212 gyilkosság vált ismertté – állítja az MTI szerint szerdán bemutatott jelentésében a Global Witness nevű brit civilszervezet.
Egy másik számítás szerint a párizsi klímamegállapodás 2015 decemberi elfogadása óta hetente négy aktivistát gyilkoltak meg, de ennél sokkal több azoknak a száma, akiket erőszakos támadással, letartóztatással, halálos fenyegetéssel vagy perrel elhallgattattak. Az áldozatok mintegy tíz százaléka nő, akik közül több ellen nemi erőszakot követtek el.
Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a FARC gerillaszervezet közötti 2016-os békemegállapodás keretében nem gondoskodtak az ország pacifikálásáról, és azokra a területekre, amelyekről a FARC kivonult, benyomultak más fegyveres szervezetek, amelyek üldözik a környezetvédőket.
A Fülöp-szigeteken 43 aktivistát gyilkoltak meg tavaly, 13-mal többet, mint 2018-ban. A szomorú listán Brazília a harmadik, 24 aktivistát öltek meg tavaly. Térségekre lebontva a legrosszabb helyzetben Latin-Amerika van, mert a gyilkosságok több mint kétharmada ott történt.
„A környezet- és földvédők elleni támadások hátterében legnagyobb mértékben a termőterület-nyerés, az olaj- és gázipar, valamint az egyéb ásványbányászat áll, és éppen ezek azok az iparágak, amelyekben a Föld kizsákmányolása növeli a karbonkibocsátást, és így gyorsítja a klímaváltozást” – mondta Rachel Cox, a szervezet egyik kampányfelelőse.
Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. A kontinensek közül Európát érinti a legkevésbé ez a probléma, Romániában gyilkoltak meg tavaly két környezetvédőt.
A Global Witness szerint a tavalyi 212 gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.
A kormányok – leginkább az említett országokéi, illetve az Egyesült Államok is például – a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat – állapította meg a szervezet.
Főkép: DANIEL MUNOZ / AFP
