Egyre többször láthatóak a sarkvidéken kívül is éjszakai világító felhők, a szakértők szerint ez a klímakrízis egyik jele lehet – írja a The Guardian. A kivételes felhők a légkör legfelsőbb rétegében, 80 kilométeres magasságban alakulnak ki, rendkívül hidegek, és igen kevés nedvességet tartalmaznak.
A kevés vízgőz megfagyva képes rátapadni az atmoszférában elégő meteorok füstjére és a porszemcsékre, egyedi kristályokat hozva létre. Ezek igen látványosan verik vissza a már horizont alatt lévő Nap fényét. A mezoszféra jellemzően nyáron a leghidegebb, az éjszakai világító felhők is ekkor jelennek meg.
A felhőket először 1885-ben dokumentálták, ezt követően csak ritkán látták őket, akkor is főként a sarki régiókban. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a pólusoktól egyre távolabb és egyre fényesebben kezdtek el felbukkanni a felhők, június 21-én még London felett is észlelték őket.
Az éjszakai világító felhők létrejöttéhez szükséges nedvesség nagy része metánból származik – ez az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A szakértők szerint a kivételes felhők azért válhatnak gyakoribbá és látványosabbá, mert az emberi tevékenység miatt egyre több metán áramlik a légkörbe.
