Hazánk enyhülő klímája kifejezetten előnyös számos vérszívó számára, kemény fagyok híján évről évre több kullancs és szúnyog telel át, amelyek aztán tavasztól nagy tömegben bújnak elő és kezdenek szaporodni. Emellett folyamatos a melegebb környezetet kedvelő idegenhonos fajok felbukkanása, és ami a legrosszabb, olyan, szúnyogok és kullancsok által terjesztett kórokozók is megjelennek, amelyeket eddig csak hírből ismertünk.
A szúnyogok részéről Magyarországon főleg a nyugat-nílusi láz belobbanásától lehet tartani, míg a kullancsok elsősorban a krími-kongói vérzéses lázzal fenyegetnek. És nemcsak minket, embereket, hanem az állatok, a társállataink is egyre több és újabb fenyegetéssel néznek szembe. Az egyik új, rendkívül alattomos és halálos jövevény egy parazita, szívférgességet okozó fonalféreg: a fertőzés csak későn produkál tüneteket, amikor az állat már súlyos állapotban van.
Szúnyogok terjesztik, és főleg kutyákat fenyeget, ám hazánkban kimutatták már macskákban és vadászgörényekben is. Hogy mivel állunk szemben, és hogyan védekezhetünk, arról Dr. Olaszy Krisztián állatorvost, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet vezetőjét, a szívférgesség specialistáját kérdeztük.
Szúnyog viszi kutyáról kutyára
Maga a fonalféreg a Dirofilaria immitis, magyarul szívféreg. A mediterrán tájakról, Olaszországból, Horvátországból „húzódott fel” és terjedt el hazánk területén is a klímaváltozás okozta megváltozott környezeti feltételek miatt. Magyarországi jelenlétéről 2010 óta vannak szórványos adatok, az elmúlt tíz évben pedig sajnos aktív térhódítása figyelhető meg.
Idén májusig sajnos annyi állatot kezeltek a rendelőintézetükben szívférgességgel, mint tavaly egész évben
– mondja a 24.hu-nak Olaszy Krisztián.
A terjedési kör egy fertőzött kutyussal kezdődik, a vérében hatalmas tömegben keringenek a férgek lárvái, amelyek bekerülnek az őt megcsípő szúnyog szervezetébe. A vérszívó beoltja őket egy újabb kutyába, ahol mindaddig vándorolnak, míg többszöri átalakulás után el nem érik végső formájukat. A kifejlett férgek a tüdő nagy ereiben élnek, akár 15 centiméteresre is megnőhetnek. Itt aztán szaporodnak, lárváikat a szúnyogok a vérrel együtt felszívják, és az egész kezdődik elölről.
Végzetes lehet
A férgek több módon károsítják az ereket, sőt nagyra nőve fizikailag akadályozzák a vér áramlását, torlaszokat képeznek, a szívig is eljuthatnak. Innen ered egyébként a fertőzés elnevezése is, ugyanis először egy elpusztult kutya szívében azonosították a parazitát.
A fertőzött szúnyog csípése után a parazitát jó 6–8 hónapig nem lehet kimutatni, a betegség lefolyásának négy fázisa van. Az első kettőnél még nem túl specifikusak a jelek, nagyon kell figyelni: az állat köhécsel, picit fáradékonyabb lesz, néha mintha talán nehezebben venné a levegőt. Amennyiben a speciális vizsgálatok igazolják a parazita jelenlétét, gondos kezeléssel a kutyát jó eséllyel meg lehet gyógyítani.
A harmadik fázisban a férgek már a szívben is megjelentek, erős köhögés, markáns légzőszervi tünetek és fáradékonyság jellemzi a beteget, a negyedik fázisban mindehhez szapora légzés és ájulás is társul. A szakember kiemeli:
A két utolsó fázis sem reménytelen, de rosszabbak a kilátások arra, hogy az állat életben maradjon. Ezért a gyógyításnál sokkal fontosabb a megelőzés. Már csak azért is, mert – akárcsak a járványok elleni harcban – egyetlen kutya védelmével másokat is megóvhatunk a szívférgességtől.
Védekezés csak állatorvossal
A megelőzés repellens, azaz a vérszívókat távol tartó, illetve a már a véráramba jutott lárvákat elpusztító készítmények együttes alkalmazásával a leghatékonyabb. Nagyon fontos viszont, hogy utóbbiak használata előtt mindenképpen kérje ki állatorvosa tanácsát, és végezzék el a megfelelő szűrővizsgálatokat.
Utóbbi, úgynevezett makrociklikus laktonokat egész évben kell használni, a repellens készítményeket pedig a szúnyogszezon idején. Míg a beteg kutya gyógykezelése százezrekbe kerül, sikere pedig számtalan egyedi tényezőn múlik, addig a prevenció havi pár ezer forintból kijön.
Óvakodjunk a rokonától is
Felmerül persze a kérdés, hogy a szívférgesség fenyegeti-e az embereket? A szúnyog emberbe is eljuttathatja a parazita lárváit, ám szervezetünk nem megfelelő számukra, nem tudnak bennünk kifejlődni, nincs egészségügyi kockázata. A Dirofilaria immitis nagyon közeli rokona, a bőrférgességet okozó Dirofilaria repens azonban emberben is előidézhet kellemetlen tüneteket.
Ez is elsősorban a kutyafélék parazitája, emberbe jutva megreked egy bizonyos fejlődési stádiumban, betokozódik, és akár komoly gyulladást is okozhat a bőrben, szemben, egyéb területeken. A rossz hír, hogy a hazánkban megállíthatatlanul terjedő inváziós faj, a koreai szúnyog aktívan hordozza – itt írtunk róla bővebben.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
