Több millió aszteroida kering a Nap körül, amelyek a Naprendszer hajnaláról mesélnek, mégis ha összeraknánk őket, nem tennék ki a Hold tömegét sem. Az egyik legrégebbi és leggyakoribb kisbolygó a C-típushoz tartozik, ezek agyagból és szilikát kőzetekből állnak. Ilyen aszteroida a Ryugu is, amelyet 2018 nyara óta a japán Hayabusa-2 szonda vizsgál.
A szonda 2019 februárjában érte el a Ryugu felszínét, és azonnal képeket kezdett küldeni a kisbolygóról. A kutatók ekkor találkoztak először azzal, hogy az aszteroida felszíne nem szokványos: vöröses és kékes kőzeteket is meg lehet rajta figyelni, amelyeknek eredetére eddig nem sikerült rájönniük.
A Ryugu egy 900 méter átmérőjű aszteroida, és nagyjából 300 millió kilométer távolságra van a Földtől. A kutatók úgy gondolják, hogy relatíve sok szerves anyag és víz lehet a felszíne alatt, ami a Naprendszer születésekor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt került oda. A Hayabusa-2 azért egy különleges misszió, mert ugyan több aszteroidát vizsgálunk már a Naprendszerben, egyik szonda sem hoz haza mintát belőlük – a Hayabusa-2 azonban a tervek szerint a törmeléket hazaszállítja majd további vizsgálatokra.
Tomokatsu Morota és kutatócsapata próbálták jobban megérteni az aszteroida geológiáját. A legfrissebb kutatások alapján úgy gondolják, hogy a vöröses foltok intenzív szoláris sugárzás nyomait takarják, ami azt jelenti, hogy a kisbolygó tett egy rövid kitérőt a Naphoz, legalább is közelebb ért hozzá, mint a mostani pályáján teszi. Az is biztos, hogy csak rövid ideig volt sokkal közelebb központi csillagunkhoz, nem időzött ott sokat. A kutatási eredményeket a Science tudományos magazinban publikálták.
