Tudomány bbc history

Ügyes trükkel játszották ki a postát

Annyira drága volt az angol posta, hogy az emberek vagy kijátszották, vagy igénybe se vették szolgáltatásait: egy egyszerű ötlet viszont átütő sikert hozott.
Korábban a témában:

VIII. Henrik nevét – legalábbis a szigetországon kívül – csak házasságai és a nőügyeihez kapcsolódó egyházalapítása tette inkább hírhedtté, mint híressé, pedig uralkodása során számos igen jeles intézményt indított útjára. Így például 1516-ban az ő rendeletére alapították meg meg a Royal Mailt, a brit postát – amely attól kezdve vállalta levelek és csomagok kézbesítését.

Olcsó megoldás kellett

Az intézmény vagy három évszázadon át nagyobb gond nélkül működött, mígnem a XIX. századra annyira megnövekedtek a szolgáltatás díjai, hogy egyre többen vagy lemondtak róla, és inkább saját kézbesítőt bíztak meg, vagy nem vették át a leveleket. A gyakorlat ugyanis az volt, hogy a küldeményért a címzettnek kellett fizetnie. A díj 2 és 8 penny között változott, ráadásul külön illeték járt a többoldalas levélért, de még a borítékért is.

A legegyszerűbb és leggyakoribb trükk az volt, hogy a küldő a borítékra néhány szóval ráírta üzenetét, a címzett azt elolvasva egyszerűen elutasította az átvételt.

A posta nehézségeivel a parlament is foglalkozott, s a számos ötlet közül egy Rowland Hill nevű birminghami tanítóból lett főtisztviselő tervét fogadták el. Az 1823-ban kidolgozott javaslat lényege az volt, hogy lényegesen csökkentett összegért ne a címzett, hanem a feladó fizesse a kézbesítés díját, mégpedig előre. A westminsteri malmok lassan őröltek, Hill tervéből csak 1839-ben lett valóság, akkor 2 penny volt az ár, a következő évben ezt is megfelezték. A reform szépséghibája az volt, hogy a díjfizetésért be kellett menni a postahivatalba. Nos, Hill erre is talált megoldást: legyen a postán tetszés szerint vásárolható értékjegy, amelyet a levélre ragasztva a küldő igazolja a postai díj kifizetését.

Rowland Hill. Forrás: Wikipedia

A királynő a borítékon

Az „értékjegy” küllemét brit alapossággal választották meg. A pályázatot a The Timesban hirdették meg, s a zsűri a 2700 beérkezett pályaműből egyet sem talált elfogadhatónak, ezért a meglevő grafikák között keresgéltek. Így akadtak rá Henry Corbould grafikus Viktória-portréjára, amelyről 1837-ben, a királynő trónra lépésének alkalmából emlékérmét vertek. Az első bélyegeket, a fél unciás levelekre ragasztott teljesen fekete „Penny Black”-et, a nehezebbekre pedig a „Twopence Blue”-kat 1840. május 1-jén bocsátották ki, és május 6-tól használhatták fel őket.

Ne higgyük, hogy a világ első bélyege filatéliai ritkaság volna  – 68 millió példányban került forgalomba! Teljes ív azonban egyetlen maradt fenn, amelyet a londoni Postamúzeum őriz.

Az újítás busás hasznot hozott az addig nehézségekkel küszködő postának: míg 1839-ben 76 millió levelet küldtek, egy évtizeddel később már 350 milliót, 1864-ben pedig 642 milliót kézbesítettek. Az ötlet gyorsan követőkre talált: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben adta ki a maga bélyegét. Az Osztrák Császárság nem kapkodta el a döntést, 1850-ben bocsátott először forgalomba bélyeget. Hazánkban a kiegyezésig az osztrák bélyegek voltak használatban, 1867. június 1-től a leveleket viszont már a Magyar Posta bélyegeivel kézbesítették.

Kiemelt kép: Postakocsi Charles Cooper Henderson 1820-as festményén. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.