Tudomány

Érthetetlen, miért nem tesztelünk többet koronavírusra – állítja a Magyar Biotechnológia Szövetség elnöke

A koronavírustesztek viszonylag olcsók, és könnyen beszerezhetők – éppen ezért érthetetlen, hogy miért tesztelünk itthon ennyire keveset. A védőoltásra valószínűleg egy–két évet várnunk kell, de a már létező antivirális szereket nagy erőkkel tesztelik, itt, Magyarországon is, többek között a SOLVO Biotechnológiai Zrt.-nél. A cég vezérigazgatóját, a Magyar Biotechnológia Szövetség elnökét, a Szegedi Tudományegyetem címzetes docensét, Duda Ernőt kérdeztük a potenciálisan hatékony gyógyszerekről, tesztekről, és arról, mit tanulhatunk a COVID-19 világjárványból.
Korábban a témában:

Mire érdemes koncentrálni jelenleg, a koronavírus-járvány kellős közepén: egy védőoltásra vagy a kezelést biztosító gyógyszerre? Melyik lehet meg előbb, és egy ilyen helyzetben melyiket fontosabb kifejleszteni?

Nem gondolom, hogy ki lehetne jelenteni, hogy az egyikre vagy a másikra kellene koncentrálnunk, úgy hiszem, hogy mind a kettőre egyformán érdemes figyelmet szentelni. Külön kell választani azokat a törekvéseket, amelyek arra indulnak, hogy valamilyen új készítményt fejlesszünk, amelyek valamilyen előrehaladott stádiumban lévő kísérleti gyógyszerről szólnak, illetve azokat a vizsgálatokat, amelyek különböző, már törzskönyvezett gyógyszerek kombinációját jelentik. A leggyorsabban az utóbbitól várható siker. Közel 80-féle széles spektrumú antivirális készítményt vizsgálnak jelenleg kombinációkban a világ különböző pontjain COVID-os betegeken. Ahogyan a modern daganatterápiában, vagy például a HIV-fertőzöttek esetén is,

annak van reális esélye, hogy több különböző szer együttesen viszonylag hatékonynak bizonyulhat a fertőzés tüneteinek enyhítésére, adott esetben gyógyítására is.

Ami ennél is ígéretesebbnek tűnik (azonban több időt fog igénybe venni), az néhány olyan kísérleti hatóanyag, amely jelenleg még nem rendelkezik törzskönyvvel, valamilyen más vírusra kezdték el fejleszteni, azonban mégis hatást mutat a COVID-19 ellen is. Ezen anyagok között van néhány olyan, amely igen magas hatékonyságot mutat, ezeknek azonban még sok vizsgálaton keresztül kell menniük ahhoz, hogy a hatóság engedélyt adjon a használatukra. Ezek közül sokat jelenleg is vizsgálunk a laborunkban. Természetesen közben párhuzamosan koncentrálni kell a védőoltás kifejlesztésére is, különösen azért, mert vannak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy a COVID-19-cel szemben nem biztos, hogy tartós védettség alakul ki. Ez nem lenne nagyon meglepő, hiszen a náthát okozó koronavírusokkal is évről évre újra meg tud fertőződni az ember. Magyarán olyan vakcinát kell kifejleszteni, ami magasabb szintű védettséget ad, mintha az ember átesett volna a fertőzésen.

Duda Ernő. Fotó: SOLVO Biotech Kft.

A magáncégek kezében lehet a gyógyszer kifejlesztésének lehetősége, vagy a nagy állami/nemzetközi szervezetek fogják előbb megtalálni azt? Melyikre lát nagyobb esélyt?

A sikeres gyógyszer minden valószínűséggel egy magáncég kezéből fog kikerülni, már csak amiatt is, mert a gyógyszeripari fejlesztések közel 100 százaléka valamilyen magáncég kezében van. Állami intézmények általában csak a nagyon korai stádiumát tudják finanszírozni ennek az igen drága fejlesztésnek. A mi cégünk is például más gyógyszergyárak és biotechnológiai cégek számára végez kísérleteket, így mi saját, originális termék fejlesztésén nem dolgozunk. Azonban jelenleg is vizsgálunk különböző koronavírus-ellenes szereket, amelyeket a világ különböző pontjain lévő biotechnológiai cégek és nagy gyógyszergyárak küldtek számunkra.

Itthon hányan dolgoznak a gyógyszer kifejlesztésén?

Nehéz megítélni, hogy idehaza hányan dolgoznak gyógyszerfejlesztésen, én 4–5 olyan cégről tudok, ahol a munkatársak ezzel foglalkoznak. Csak a SOLVO-ban mintegy 80 kutató dolgozik jelenleg a laborokban.

Mennyire reális, hogy néhány hónapon belül vakcina vagy gyógyszer születhet? Meg lehet ennyire sürgetni az engedélyeztetési folyamatot, a klinikai kísérleteket? Milyen lépéseket lehet esetleg kihagyni, és milyen veszélyekkel járhat ez?

Sajnos a vakcinák kifejlesztése is időigényes, a legoptimistább elképzelések szerint is az év végére lehet tömegesen használható vakcina, de a realitások talaján maradva érdemesebb inkább egy–két évben gondolkodni. A gyógyszerkutatás a világ legszabályozottabb iparága, vannak azonban olyan esetek, amikor bizonyos lépéseket ki lehet hagyni, vagy meg lehet gyorsítani egy engedélyezési folyamatot. Minden bizonnyal ilyen engedményeket fogunk majd látni a hatóságoktól most is, különben nem lenne esélyünk a járványt leküzdeni. Azonban személy szerint nem látom túl sok értelmét azoknak a fejlesztéseknek, ahol nulláról kezdenek hatóanyagot fejleszteni, hiszen egy új gyógyszer kifejlesztése átlagosan 15 évbe és 2–3 milliárd dollárba kerül. A koronavírus nyilvánvalóan egy olyan probléma, amire nem 15 év múlva kell megoldást találnunk, hanem minél sürgősebben.

Koronavírusteszt készül Bulgáriában. Kép: JODI HILTON / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Mennyire szorít minket az idő? Hogy látja, milyen súlyos valójában a járvány, és ennek fényében reálisak-e az extrém korlátozási intézkedések, amelyeket majdnem minden országban bevezettek?

Nehéz megítélni, hogy valójában milyen súlyos a járvány, mert a különböző országokból érkező számok nehezen összehasonlíthatók. Ahol rutinszerűen nagy számú embert tesztelnek, az nem vethető össze azzal, ahol csak a súlyos tüneteket mutatókat tesztelik le. A tesztek érzékenysége is különböző, sőt még az is eltérést mutat, hogy egyes országokban kiket tekintenek a COVID-vírus által elhalálozott betegnek. Mivel a fertőzöttek jelentős része semmilyen tünetet nem mutat, így borzasztó nehéz megítélni, hogy vajon melyik országban hol is tart a járvány. Jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy milyen genetikai vagy egyéb okai vannak annak, hogy kik azok, akik tünetmentesen vészelik át, és kik azok, akik adott esetben fiatalon és egészségesen, más betegségek nélkül is belehalnak a járványba. Mivel egyelőre nem ismerünk hatékony terápiát, amivel igazoltan visszaszorítható a betegség, személy szerint

nem tartom túlzónak a korlátozó intézkedéseket, sőt, valószínűleg pusztán egészségügyi okokból ennél erősebb intézkedésekre lenne szükség.

De nyilvánvalóan a politikának a gazdasági folyamatokat is figyelembe kell vennie.

Mennyire reális a nemzetközi reakció a járványra? Melyik ország lehet követendő példa, és ki csinálja rosszul?

Egyértelműen látszik, hogy azok az országok tudták sikeresen leküzdeni a járványt, ahol rendkívül nagy számban szűrtek, az összes kiszűrt személyt elkülönítették, és ahol komolyan vették a karantént. Nehéz azt megítélni jelenleg, hogy a hazai intézkedések elegendőnek bizonyulnak-e, viszont az nehezen érthető, hogy miért nem végzünk sokkal több nukleinsav-alapú tesztet. A COVID tesztelése igen egyszerű és egyáltalán nem drága, a szomszédos Szlovéniában kétmillió lakosra lényegesen több tesztet végeztek, mint nálunk. A halálozási ráta utalhat arra, hogy valójában lényegesen több a fertőzés, csak nem mutatjuk ki őket. Azonban azt is meg lehet kérdőjelezni, hogy vajon hány olyan elhunyt van, akiről nem tudjuk, hogy valójában COVID-fertőzött is volt. Így megalapozott lehet az a vélemény, hogy valójában lényegesen több fertőzött van, mint ami a hivatalos statisztikákból látszik.

Japánban PCR-tesztet végeznek egy fertőzöttön. Kép: STR / JIJI PRESS / AFP

Miért lenne fontos, hogy minél több teszt készüljön?

A fertőzöttek többsége nem mutat tüneteket, így nincs is tisztában azzal, hogy vírushordozó. Ők azonban ugyanúgy fertőznek, mint azok, akik megbetegszenek. Ha nem tudjuk, kik a tünetmentesek, akkor nem lehet őket elkülöníteni sem. Nem feltétlenül azért kell sokat tesztelni, hogy pontosabbak legyenek az információink a terjedésről, hanem ezért is, bár az előbbi is sokat segít a kapacitások tervezése szempontjából.

Ha egyszer olcsó és könnyen beszerezhető a teszt, mi lehet az oka, hogy itthon ennyire ódzkodnak a használatától? Kevés a szakember, nincs elég kapacitás?

A szakmai beszélgetésekben mindenki erre keresi a választ. Ezt tőlem naponta többször is megkérdezik, de bevallom, fogalmunk sincs róla. Nem bonyolult vizsgálatról van szó, és igen sok labor van az országban, ahol egyszerűen be lehetne állítani, ezért a kapacitás nem szabadna, hogy gond legyen. Van olyan barátom, aki már március elején tudott a magánlaborjában teszteket végezni.

Mit kellene tennünk, hogy a jövőben jobban fel tudjunk készülni egy ilyen járványra?

Az érdekesség az, hogy epidemiológiai szakemberek évtizedek óta figyelmeztetnek rá: jelentős realitása van komoly világjárványok kialakulásának. A legvalószínűbbnek egyébként egy újfajta influenza elterjedését tartották. Az influenzavírus rendkívül változékony, minden évben újabb és újabb törzsei árasztják el a világot, és a korábbi védőoltások nem nyújtanak teljes biztonságot az új törzsek ellen. Sokan számítottak a szakemberek közül arra, hogy egy magas halálozási rátájú influenza komoly járványt okozhat az 1900-as évek elején tapasztalt spanyolnáthához hasonlóan.

A mostani koronavírus-járvány egy igen komoly figyelmeztető jel.

Ez a vírus ugyanis nem különösebben fertőzőképes – a kanyaró például majdnem tízszer annyira fertőzékeny –, és nem is különösebben magas a halálozási rátája. Gondoljunk bele, hogy mi történt volna, ha egy olyan vírus kezd el terjedni, amelynél egy ember nem kettőnek adja át a vírust, hanem mondjuk ötnek vagy tíznek, és ha a halálozási ráta nem néhány százalék, hanem 10–20 százalék körül mozogna. A koronavírus-járvány egy tökéletes példa arra, hogy mennyire felkészületlenek vagyunk, és talán annyi hozadékkal járhat, hogy az egészségügyi rendszereinket jobban felkészítjük az elkövetkezendő, ennél akár komolyabb járványokra.

Kiemelt kép: Mónus Márton /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.