Egy friss kutatás szerint a ketogén étrend segíthet az asztmás tünetek enyhítésében – írja az EurekAlert. Az Immunity tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez az étrend hozzájárulhat, hogy a légutak gyulladása csillapodjon, ami a jelenlegi koronavírus-járvány alatt egyáltalán nem lényegtelen, hiszen az asztmások nagyobb veszélyben vannak, ha elkapják a betegséget (erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben).
Az asztmások szervezetében már a legkisebb mennyiségű allergén anyaggal való érintkezés során hörgőgyulladás alakulhat ki, ami általában fokozott váladéktermeléssel is jár, ez a légzést még nehezebbé teszi. Ez koronavírus-járvány alatt különösen veszélyes lehet, súlyosbíthatja a tüneteket. Ezekért a reakciókért a velünk született immunrendszer sejtjei, az úgynevezett veleszületett limfoid sejtek (ILC) felelősek. Ezek normál esetben igencsak hasznos funkciót látnak el: a tüdő sérült nyálkahártyáját regenerálják, méghozzá úgy, hogy gyulladást jelző citokin jelzőmolekulákat hoznak létre, ami stimulálja a nyálkahártya sejtosztódását és a váladék termelődését.
A Bonni Egyetem kutatói most megfigyelték, hogy étrenddel akár segíteni is lehet az asztmás emberek állapotán. Az ILC-k ugyanis gyorsan osztódnak a fent említett folyamat során, és gyulladáskeltő citokineket hoznak létre. A német kutatók megpróbálták blokkolni azokat az anyagcsere-útvonalakat, amelyek akkor aktivizálódnak az ILC-kben, amikor elkezdenek intenzíven osztódni. Kiderült, hogy a sejteknek ehhez a folyamathoz főként zsírsavakra van szükségük.
Csakhogy ha valaki ketogén diétát folytat, vagyis magas zsírtartalmú, és nagyon kevés szénhidrát- és fehérjetartalmú ételeket eszik, akkor a szervezete máshol használja fel a zsírsavakat, energia gyártására kellenek, így nem jutnak el az ILC-khez. Ennek eredményeképp a reprodukció lelassul, és a gyulladásos állapot enyhébb lesz.
Rágcsálókutatásokon az ILC-k aktivitása azonnal és lényegesen gyengébb lett. Az asztmás tünetek és a váladéktermelődés is drámaian csökkent. Ennek a szakértők szerint nemcsak a zsírsavhiány, hanem a glükózhiány is oka lehetett.
Persze mindez egyelőre csak állatkísérleteken bizonyosodott be, de annyi biztos, hogy érdemes a témában további kutatásokat végezni.
