Ha a fűtési számla szemszögéből nézzük, bizony remek tél áll mögöttünk. Decemberben esett némi hó, volt egy kis hideg, de utána valójában csak a korai sötétedés, a szürke, felhős, ködös napok és enyhe fagyokkal próbálkozó hajnalok emlékeztettek rá, hogy már nem az őszben járunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint ez volt az elmúlt 120 év harmadik legmelegebb tele.
Nem a télen fog múlni
A csikorgó fagy, hosszan tartó mínuszok hazánk kontinentális klímáján fontos szabályozó szerepet tölt be a természetben, hiszen kegyetlenül, de hatékonyan veti vissza számtalan faj egyedszámát. Sőt, az egyre-másra felbukkanó, veszélyes és kártékony idegenhonos állat és növény többségének invázióját is vissza tudná szorítani. Ha lenne.
A sorozatos enyhe telek pontos hatását ma még nem lehet felmérni, de abban teljesen biztosak lehetünk, hogy a tavasz beköszöntével az „átlagosnál” sokkal több rovar ébred hosszú dermedéséből, kezdi a nászt, majd tojások százainak, ezreinek lerakását.
Minket közülük – emlékezve még tavaly nyár eleji nagy áradatukra – a szúnyogok, elsősorban pedig a rengeteg kellemetlenséget okozó és potenciális vírushordozó csípőszúnyogok érdekelnek. Dr. Soltész Zoltánt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát, a kétszárnyúak szakértőjét kérdeztük.
Növényeken keresztül lélegeznek
A csípőszúnyogfajok eltérő módon vészelik át a telet, egy részük tojásként olyan területen, amelyet a várható nagy tavaszi esőzések és áradások vízzel borítanak el. A tojások akár évekig is szárazon maradhatnak, bírják az időjárás viszontagságait, aztán amikor a körülmények megfelelővé válnak, fejlődésnek indulnak.
Valószínűleg a hazánkban megjelent új fajok, a koreai és az ázsiai bozótszúnyog is tojás alakban telel át nálunk, ám itt kialakított stratégiájáról még nincs pontos képünk. Az ázsiai tigrisszúnyog hazai áttelelése még kérdéses.
Mások lárva alakban a víz alatt vészelik át a hideg évszakot, van egy olyan fajunk, a mocsáriszúnyog, aminek lárvái vízinövények üreges száraiba fúrják légzőcsövüket, hogy gázcseréjüket biztosítani tudják. Remek stratégia, de ha a víz nem elég mély és fenékig befagy, a lárvák is elpusztulnak. Az apró vérszívók egy csoportja pedig kifejlett, imágó alakjában telel kisebb repedésekben, pocokjáratokban, kőfülkékben, barlangokban, pincékben, fészerekben megbújva.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Nem csak meleg kell
Ők az első „ébredők”, így március vége felé már találkozhatunk velük. Felmerül persze, hogy a hét eleji fagyos, hózáporos hideg legalább közülük sokakat elvitt, de erre sem vehetünk mérget:
Nagy a szórás, mi indítja be a szúnyogok »ébredését«, lehet a nappalok hosszának változása, a hőmérséklet, de akár egy melegebb periódust követőújabb hideghatás. Egyszóval nem dőlnek be könnyen a korán jött tavasznak, és néhány fagyos napra sem okoz nekik gondot újra búvóhelyet keresni
– mondja a 24.hu.nak Soltész Zoltán.
Nem tartozik szorosan témánkhoz, de a szúnyogok szaporodása kapcsán rendkívül érdekes az úgynevezett kockázatmegosztás is. Ez azt jelenti, hogy adott szezonban nem minden tojás kel ki, némelyek akár évekig is „pihennek”. Ez más rovaroknál is megfigyelhető, a lényege pedig, ha valamilyen környezeti csapás elvinné az egész már kirepült új generációt, a gének akkor is biztonságban megmaradnak a tojásokban.
Az alapok megvannak, a folytatás kérdéses
Bármilyen stratégiát is követnek, egy normális tél megtizedeli a szúnyogokat, a fagy nagyon fontos ökológiai szabályozó tényező. Egyfajta szelekció, hogy ha a nőstény rossz helyre rakja a tojásait, fagyos zugot választ télire, akkor génjei kihalnak, a rátermettebbek fognak túlélni. Idén márciusban viszont ott tartunk, a téltől a „legbénább” szúnyognőstények is kaptak még egy esélyt, ami laikusként ugye nem nehéz úgy értelmezni, küszöbön az invázió.
A szakember szerint azonban ezt most még nem lehet megjósolni, nagyobb tömegben majd az utódpopulációkkal fogunk találkozni, ők okozhatnak problémát. Ha ugyanis a körülmények optimálisak, az új generáció egy hét alatt már tojásokat rak, a vérszívók száma exponenciálisan növekedhet.
Azonban most, a tavasz elején még nem tudhatjuk, mennyire lesznek a körülmények optimálisak, azaz milyen lesz a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, a szúnyogok tenyészhelyeinek vízborítása, stb. Tegyük hozzá azt is, hogy a tavalyi nagy invázió ritka együttállások eredménye volt: a rendkívül csapadékos májust a Dunán levonuló kétcsúcsú árhullám követve, hatalmas területek kerültek, víz alá, évek óta „szunnyadó” szúnyogtojások indultak fejlődésnek. Meglátjuk, idén hogy alakul.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Esteban Biba
