Tudomány

Lehet, hogy utoljára állítjuk előre az órát

Vasárnap óraátállítás, 2-ről 3-ra tekerjük a mutatót. Ha hazánk a téli időszámítást fogja bevezetni, ez lesz az utolsó, hogy előre tekertünk – amennyiben viszont a nyárit, úgy jövő márciusban lesz még egy körünk.
Korábban a témában:

Az uniós polgárok 80 százaléka támogatja az évente kétszer esedékes óraátállítás megszüntetését, ennek következtében pedig az Európai Parlament tavaly tavasszal döntött a rendszer 2021-es eltörléséről. Az EU tagállamainak idén kell eldönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék-e állandósítani, magyar kormány eddig még nem nyilatkozott a kérdésben. Mutatjuk is a lehetséges variációkat, de előtte mindenképp véssük az eszünkbe:

2020. március 29-én, vasárnap még átállunk a nyári időszámításra, a mutatót hajnali 2 órakor kell 3-ra tekerni.

Lehet, hogy utoljára toljuk előre

Ezek után még biztosan lesz egy „tekergetés”, mert október utolsó vasárnapján (október 25-én) még biztosan visszaáll a téli időszámítás, vagyis akkor majd hajnali 3-kor 2 órára állítjuk a mutatót. Innentől kezdve pedig minden az egyes országokon múlik. Aki marad a télinél, annak nincs több dolga, aki viszont a nyárit választja, az 2021 márciusában még teker egyet – egészen pontosan március 28-án. Aztán majd valahogy megoldják, hogy az amúgy is több időzónára osztott Európai Unióban ne okozzanak káoszt a random hozzáadott és elvett órák.

Hazánk még nem jelentette be ezirányú terveit, ám mérget vehetünk rá, hogy politikai döntés fog születni. Az emberek többsége a nyári időszámítást tartaná meg azon egyszerű oknál fogva, mert akkor ugye borongós téli estéken is egy órával tovább lenne világos, a témában megszólaló egészségügyi szakemberek egyértelmű álláspontja viszont, hogy élettani és több egyéb szempontból is az „eredeti idő”, azaz a téli lenne optimális. Még idén kiderül, hogy politikusaink a népszerűség vagy a szakértelem oltárán áldoznak-e ebben a kérdésben.

Ha pedig Magyarország a téli időszámítást választja, akkor most vasárnap elmondhatjuk: utoljára tekertük előre az órák mutatóit.

Videók a témában:

Káros az állítgatás

Az évi kétszeri óraátállítás csak a legújabb kor „találmánya”, a megelőző évezredekben a ma téli időszámításként ismert, úgynevezett „szoláris időhöz” alkalmazkodva élt minden ember. A XX. század első felének háborús évei hozták a felismerést, miszerint nyersanyagot, energiát lehet spórolni azzal, ha a világos periódust az emberek aktivitásához igazítják.

Így született meg eleinte alkalmi jelleggel, majd később állandósult a nyári időszámítás. A téli félévben ez az előny elvész, ezért október végén visszatérünk az eredeti időbeosztáshoz, és mivel valahogy ezt is el kellett nevezni, előbbi ellentéteként ez a téli időszámítás.

Ma már viszont gazdasági haszna kétséges, tudományosan viszont bizonyított tény, hogy káros a szervezet ritmusának kétszeri, erőszakos és durva felrúgása az óraátállításokkal. Ezért a szakemberek szerint sem kérdés, hogy el kell törölni, ám a laikus hurráoptimizmussal szemben a tudomány azt mondja: a télit, az „eredetit” kellene állandóvá tenni. Hogy miért, ahhoz előbb nézzük meg, miként alakulnának a napkelték és napnyugták, csak nyári és csak a téli időszámítás szerint 2020-ban.

  • 2020. március 28-án (a nyári időszámítás előtti utolsó nap) a téli szerint 5:29 és 18:09; a nyári alapján 6:29 és 19:09.
  • 2020. június 21-én (a nyári napfordulót követő első napon) a téli szerint 03:45 és 19:46, a nyári alapján 04:45 és 20:46.
  • 2020. október 25-én (a téli időszámítás első napján) a téli szerint 06:16 és 16:38, a nyári alapján 07:16 és 17:38.
  • 2020. december 22-én (a téli napfordulót követő első napon) a téli szerint 07:28 és 15:57, a nyári alapján 08:28 és 16:57.

Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról származnak, és a Budapesten is áthaladó 19-es hosszúsági körre értendők magyarországi zónaidőben.

Az eredetinél kellene maradni

Jól látszik, a világos periódus kitolása, amiért a többség a nyári időszámítást részesíti előnyben. Ám amit este megnyerünk, az reggel elveszítjük, és G. Németh György c. egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség elnöke korábban a 24.hu-nak kifejtette, miért előnytelen a csere – részleteiben itt olvashatja, most csak néhány mondatban.

A reggeli kényszerített ébredés a jelenleg érvényes viszonyok között is nagyban visszaveti a teljesítményt, pedagógusok általános tapasztalata például, hogy reggel kilencig a gyerekekkel nem igazán lehet érdemi munkát végezni.

Ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte.

A reggeli ráhangolódás tehát sokkal nehezebb, mint az esti mondjuk úgy leeresztés, ezért az élettani hatásokat, a testi és lelki egészséget tekintve kifejezetten káros lenne a nyári időszámítás bevezetése egész évre.

Kiemelt kép: KARL-JOSEF HILDENBRAND / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.