Magyarországon már kilenc koronavírusos betegről tudni, akik jelenleg karanténban élik a mindennapjaikat, várva, hogy már ne fertőzzenek, és visszamehessenek a többi ember közé. A karantén magában elég ijesztően hangozhat, pedig alapvetően nem kell aggódni miatta. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) összegyűjtötte, mit kell tudni a karanténról és az elzárásról.
A karanténnak alapvetően több fázisa van, erről ebben a cikkünkben is bővebben írtunk. Beszélhetünk önkéntes, otthoni karanténról is, amiről azonban most szó lesz, az a kötelező kórházi karantén azok számára, akiknél kimutatják a koronavírusos fertőzést.
A kórházakban alapvetően a gyanús eseteket különíthetik el, ide tartoznak azok, akik lázasak, köhögnek, légszomjuk van, és jártak olyan területen, ahol a közösségi terjedés feltételezhető (Kína, Szingapúr, Japán, Olaszország, Irán, satöbbi), és / vagy közelebbi kapcsolatban álltak valamelyik korábban diagnosztizált koronavírusossal. Elzárhatnak még továbbá valószínűsített eseteket, akiknél kétes a laboratóriumi vizsgálat eredménye, vagy megerősített eseteket, akiknél már bizonyították laboratóriumi vizsgálattal a fertőzés tényét – utóbbi két esetben még a tünetmentes személyeket is elzárják.
Az otthoni elkülönítés ennél sokkal lazább, de ennek is az a célja, hogy a fertőzésgyanús ember ne érintkezzen egészséges emberekkel. Az otthoni karantén jellemzően 14 napig vagy hosszabb ideig, tünetmentességig tart.
Nem szükséges viszont azokat karanténba rakni, akik csak alkalmi, ritka kapcsolatban voltak bizonyítottan koronavírusos betegekkel, és nem mutatnak tüneteket. Ha ez így marad, nem szükséges semmit sem tenni, viszont a tünetek megjelenésekor értesíteni kell a háziorvost.
