Már kilenc koronavírusos fertőzött van Magyarországon, szinte a szomszédban pedig 16 millió embert raktak karanténba Olaszországban, mert gócpont alakult ki az északi megyékben. Ezzel egy időben egyre több tévhit, félinformáció, sőt, egyenesen hülyeség is felüti a fejét világszerte, és itthon is kezdenek terjedni. Összeszedtük, minek ne dőljön be az új koronavírussal kapcsolatban.
1. Ha elkapja a koronavírust, meg fog halni
Bár még rengeteg minden van, amit nem tudunk az új koronavírusról, azt már azért meg lehet mondani, hogy nagyjából 2 százalékos a halálozási rátája. Jelenleg a WHO szerinti lejelentett esetek alapján ez a szám 3,4 százalék, csakhogy a szakértők úgy számolnak, hogy rengeteg betegről nincs tudomásunk, akik lábon hordják ki a vírust, ezért a halálozási ráta valójában alacsonyabb. A fertőzés az idősekre és az egyébként is súlyos betegségben szenvedőkre a legveszélyesebb, a halálozások nagy része ebből a két csoportból került ki. A halálozási ráta a 30 év alattiaknál a legalacsonyabb, ahogy az életkor növekszik, úgy nő a halálozás esélye, de nem radikálisan: először a 60-69 éveseknél ugrik meg igazán.
A következő ábra azt mutatja, hogy a koronavírustól fertőzöttek közül mekkora arányú a halálozás.
2. A koronavírus nem veszélyesebb, mint az influenza
Bár tüneteiben és lefolyásában hasonlít a koronavírusos fertőzés az influenzára, és az is igaz, hogy influenzában évente rengetegen halnak meg, veszélyességükben abban különböznek, hogy az influenzára van védőoltás, míg a koronavírusra egyelőre nincs. A koronavírus egy vírus, tehát gyógyszer, antibiotikum nem fejleszthető rá, védőoltás viszont igen, ami felkészíti a szervezetet a vírussal való találkozásra és a védekezésre. Bár sokan az influenza elleni védőoltást sem adatják be maguknak, azért a veszélyeztetett kategóriába soroltaknak van erre lehetőségük, a koronavírusnál viszont egyáltalán nem ez a helyzet. Egy egészséges szervezetre azonban ez a vírus is úgy hat, mint az influenza.
Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a koronavírus arányaiban egyelőre halálosabbnak bizonyul, mint az influenza: utóbbi halálozási rátája, tehát a megbetegedettekhez viszonyított halálesetek száma 0,1 százalék, míg a koronavírusét, ahogy fent említettük, 2 százalékra becslik. Utóbbi azonban tényleg csak egy becslés, mivel sok koronavírusos beteget nem biztos, hogy bejelentenek.
3. Ha maszkot visel, az megvédi a vírustól
Bár a maszk némileg véd egy köhögés vagy tüsszentés hatásaitól, alapvetően inkább annak érdemes viselnie, aki beteg. A fertőzés ugyanis nemcsak orron és szájon át, de a szemen keresztül, vagy később a fertőzött ruhán, kézen, telefonon keresztül is bejuthat a szervezetbe. Ráadásul azok a nagyon alap maszkok, amiket most ezrével árulnak, egyáltalán nem védenek semmiféle vírussal szemben. Erről egy korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
4. Ha csomagja jön fertőző országokból, megfertőződhet, ha átveszi
A felületekkel kapcsolatos fertőzési mód miatt sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy a Magyarországon is egyre népszerűbb, Kínából rendelhető csomagok vajon képesek-e megbetegedést kiváltani. Kemenesi Gábor szerint az ilyen fertőzés példátlan lenne, a csomagok ugyanis napokig, hetekig utaznak az ázsiai országból Európába. Bár egyelőre nem tudni, hogy a Vuhan-koronavírus mennyi ideig is képes túlélni a fertőzött felületeken, de amitt nem kell aggódni, hogy egy csomag miatt megfertőződünk.
5. A háziállatoktól is el lehet kapni a betegséget
Egyelőre nem tudni olyan esetről, amikor egy beteg a háziállatától kapta el a fertőzést, még ott sem, ahol szigorú karantén van, és nagyon magas a megbetegedések száma. Arról is csak egyetlen esetben tudunk, hogy állaton kimutatták a fertőzöttséget: a hongkongi pomerániai törpespicc szerencsére enyhe tüneteket mutat csak. A kutya egy 60 éves koronavírusos betegé, így valószínűleg tőle kapta el a fertőzést. Az AFCD és a WHO megegyeznek abban, hogy valószínűleg ez az első eset, amelyben ember adta át állatnak a vírust, legalább is az első, amiről tudunk.
6. Hamarosan gyógyszeres kezelés érkezik a betegségre
Ahogy azt már említettük, a koronavírusos megbetegedést vírus okozza, amire nem hatékony az antibiotikum – ez ugyanis csak a bakteriális fertőzések ellen lehet hatásos. A vírusos fertőzésekre védőoltásunk lehet, ami előre beadva tréningezheti az immunrendszert a vírus felismerésére és kivédésére. Gyógyszer azonban, a szó szoros értelmében, nem lesz a koronavírusra, csak a megelőzést segítő és a fertőződést megelőző vakcina, amit már több ország kutatócsoportjai próbálnak kifejleszteni.
7. A koronavírust szándékosan hozták létre egy kínai laboratóriumban
Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a COVID-19 ember alkotta vírus lenne. Az új koronavírus nagyon hasonlít az elmúlt években járványokat okozó SARS-CoV és MERS-CoV vírusokra – ezek mindegyike eddig denevérektől eredt. Az új vírus minden olyan karakterisztikájában hasonlít a természetesen előforduló vírusokra, amelyek több mint valószínűvé teszik, hogy nem ember kezei által született.
8. A gyerekek nem kaphatják el az új koronavírust
Többé-kevésbé tényként állapíthatjuk meg, hogy a COVID-19 halálozási rátája az életkorral és krónikus betegségekkel párhuzamosan nő. Egészséges, fiatal felnőtteknél általában enyhe a lefolyása, ám ahogy az ember védekezőrendszere akár egy súlyos betegség, akár az életkor miatt megrendül, nagyobb az esély, hogy súlyos vagy kritikus állapotba kerül.
De van itt egy csavar: kilenc év alatti gyerekeknél még soha nem tapasztaltak még csak súlyos tüneteket sem – fogalmazott Dr. Müller Viktor biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa, és hozzátette: ez azért különös, mert egy gyerek immunrendszere semmiképpen nem „erősebb”, mint az egészséges fiatal felnőtteké, akik között ritkán, de előfordul súlyosabb fertőzés. Az ok egyelőre ismeretlen.
Főkép: Nő és kutyája Pekingben. Kevin Frayer/Getty Images
