A világ tudományos közössége rendkívül gyorsan reagált az új koronavírus létrejöttére, a legtöbb embert azonban – a számos, már most felmutatható fontos eredmény közül – most nyilvánvalóan egyetlen egy érdekli: mikor lesz ellene védőoltás? A válasz itt is az, hogy rekordidőn belül, egy kísérleti vakcinát már tesztelnek is. De hiába a valóban hatalmas kutatói teljesítmény, a gyakorlati alkalmazás „laikus szemmel” még nagyon messze van:
Több hónap, de inkább még egy év, mire a kísérleti vakcinákból tömegesen előállított, a gyakorlatban is alkalmazható védőoltás lesz
– mondja a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a koronavírusok hazai szakértője.
A védőoltás a biztos védelem
A vírusfertőzés megelőzésére szolgáló vakcinák elölt, legyengített kórokozókat, vagy csak azok egyes részeit tartalmazzák. Ezek a testbe kerülve cselekvésre késztetnek bizonyos immunsejteket, amelyek ontani kezdik az adott kórokozóra specifikus, úgynevezett antitesteket. Az antitestek a véráramban nagy tömegben cirkulálnak, és „elfogják”, semlegesítik a vírusokat. Amíg jelen vannak, adott vírus éles támadásait képesek úgy visszaverni, hogy az érintett nem fertőződik meg, védettséget élvez.
Egyes vírusokra speciális antitestek élethosszig megmaradnak, mások idővel eltűnnek, olyankor az oltást ismételni kell, de ennek részleteibe most ne menjünk bele. Gondolhatjuk tehát, hogy amint megvan a vírus, lecsípnek belőle egy darabot, és már küldik is a patikákba, orvosi rendelőkbe a készítményt.
A dolog sajnos nem ilyen egyszerű, a vakcinagyártás hosszú, bonyolult és felelősségteljes lépésekből álló folyamat, amit a kutató most a jobb érthetőség kedvéért három nagyobb lépésben mutat be.
Flaskákból modellállatokba
Laboratóriumi flaskákkal kezdődik az egész, ezekben kísérleteznek a kutatók az elölt, legyengített kórokozókkal, illetve azok egyes részeivel. A legfőbb kérdés pedig, amire választ keresnek: melyik változat képes kiváltani a kívánt antitestválaszt.
Ha ez megvan, és az új koronavírus esetében most tartunk itt, jöhetnek az állatkísérletek. Nem túl szép kifejezés, de meg kell találni azt a modellállatot – mint általában, itt is minden bizonnyal valamilyen rágcsálófaj lesz –, amelyik alkalmas a kísérletekre.
Magyarán tudjuk, hogy maga a koronavírus milyen tüneteket okoz nála, mert nyilvánvalóan akkor leszünk képesek mérni a kívánt immunitás sikerét. Ez már az előbbinél jóval hosszabb folyamat, az itt hatékonynak bizonyult, mellékhatásoktól mentes vakcinát lehet tovább vinni embereken folytatott tesztekre.
Az embert óvni kell
Ez az utolsó lépés a kívánja a legtöbb időt és természetesen a legnagyobb körültekintést: a fő szempont itt a biztonság, embereket érthető módon nem lehet kockázatnak kitenni. Ha erről meggyőződtek, kezdődhetnek az úgynevezett klinikai tesztelés különböző fázisai ahol azt vizsgálják, adott oltóanyag mennyire hatékony, megbízható, illetve rejt-e bármilyen kockázatot.
Nagyon lassú folyamat tele buktatókkal, a vakcinák többsége ebben a szakaszban szokott elbukni
– emeli ki Kemenesi Gábor.
Az új koronavírus elleni vakcina kifejlesztése tehát egyelőre a legegyszerűbb fázison van túl, a szakember megismétli: hosszú hónapok, sőt reálisan tekintve még egy év, mire bevethető lesz.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Getty Images
