Nemcsak az a baj, hogy nemsokára 10 milliárdan leszünk a bolygón, hanem az is, hogy ennek a tízmilliárd embernek egyre növekszik az igénye a jó minőségű fehérje iránt – kezdte előadását a berlini Falling Walls konferencián Mark Post, a Maastricht Egyetem kutatója, aki az orvosbiológiai-technikai kar alelnöke és a fiziológiai tanszék vezetője. A kutató szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyre több állatot is kell leölnünk ahhoz, hogy kiszolgáljuk a növekvő keresletet – elég, ha elterjed a húsnövesztés, ami egyszerűbb, humánusabb és fenntarthatóbb módja a hús iráni igény kielégítésének.
Nyolcszor annyi tápanyag kell a marhának, mint amennyit nyerünk belőle
Egy hamburger és egy sör előállításához összesen 5000 liter vízre van szükség, és a folyamat során 4,6 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe – ezt már egy másik előadó, Dabo Guan mondta, aki a Tsinghua Egyetem kutatója. És ez csak egyetlen hamburger és egyetlen korsó sör – ez segít érzékeltetni, hogy valójában mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi élelmiszer-előállítási rendszerünk.
Vannak még elborzasztó statisztikáink: 10 dekagramm marhahús előállításához 360 dekagramm fehérjére (a marha által megevett élelmiszerre), 200 liter vízre és 800 négyzetméternyi földterületre van szükség. Jelenleg a Föld termőföld-területeinek 70 százalékát állattartó gazdálkodásra használják, a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szerint pedig 2050-re 70 százalékkal magasabb lesz a húsfogyasztás mértéke – tehát nem lesz elég föld az állattenyésztéshez a bolygón.
Egy 2018-as kutatás szerint a nyugati világ lakóinak 90 százalékkal kellene csökkenteniük a húsfogyasztást, hogy 2050-ben a 10 milliárdos népesség fenntartható körülmények között élhessen. Érdemes tudni, hogy a húsipar a klímaváltozás egyik fő okozója. Segenet Kelemu, a Rovarbiológiai és Ökológiai Nemzetközi Központ kutatója elmondta, ha a klímaváltozást kiváltó ágazatokat rangsorolnánk, akkor a marhatartás lenne a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon.
De teljesen feleslegesen az.
Az első tévhit, amit szeretnék lerombolni, hogy az emberi szervezetnek szüksége van az állati fehérjére – mondta Mark Post. – Úgy nőttünk fel, hogy hozzászoktunk, de a világon nagyon sokan vegetáriánusok. Igaz, jó részük nem önszántából, csak egyszerűen nem engedheti meg magának a húsvásárlást. És élnek, gyarapodnak, hosszú, egészséges élet elé néznek.
Az elmúlt években rengeteg megoldás született a túlzott húsevés globális problémájára, de olyan, ami tényleg igazi húst kínálna, mindenféle „csalás” nélkül, még nincs a piacon. Post úgy gondolja, hogy a laboratóriumban, őssejtek segítségével növesztett húsok lehetnek a leghatékonyabb és legfinomabb megoldásai a helyzetnek, ami egyre súlyosabb lesz, ahogy erősödik a globális felmelegedés.
Mozgásfüggők az izomrostjaink
A kutató és csapata marháktól szerzett, izmokon található őssejtekkel dolgozik. Ezek arra várnak, hogy az izom sérüljön, és nekiállhassanak megjavítani úgy, hogy izomsejtekké válnak. A folyamat azonban nemcsak a testen belül, hanem azon kívül is elvégezhető: elég hozzá, ha ezeket az őssejteket lecsapolják, első lépésként kiéheztetik, hogy összesűrűsödjenek, majd elkezdjenek primitív izomszövetté válni.
A második lépés, hogy ezt a szövetet berakják egy gyűrű alakú vázba, majd olyan speciális folyadékot adagolnak hozzá, ami segít az őssejteknek megtalálni egymást. A kialakult izomrostok nekiállnak összehúzódni, a váz merevsége miatt ez feszültséget generál, és három hét alatt olyan rostok születnek, amilyenek a marha testében is vannak.
Post és csapata több tízezer ilyen izomrostot növesztett a laboratóriumában, majd hamburgerhúst készítettek belőle – potom 250 ezer euróért, hiszen ennyibe került az egész kutatási folyamat. Ez egy kicsit húzós összegnek tűnhet egy hamburgerért, de a módszert fel lehet gyorsítani és olcsóbbá lehet tenni.
A kutató a (világ talán legdrágább) hamburgerhúsát aztán meg is kóstoltatta ételkritikusokkal, akik elégedettek voltak vele. Egy kifogással azért éltek: a hús száraz volt, ami nem meglepő, hiszen nem volt benne zsírszövet, ami hagyományos esetben megtalálható a húsban. Post és csapata ezért ma már természetes zsírsavakból állít elő zsírszövetet, hogy ne csak a hús íze, hanem a színe és az állaga is alkalmas legyen a fogyasztásra.
Ha sikerül úgy csökkenteni az árat, és növelni az őssejtekből létrehozható izomrostok mennyiségét, ahogy a kutatók tervezik, az állattartás a jelenlegi mérték századjára esne vissza. Az előzetes számítások szerint ezzel a módszerrel 90 százalékkal csökkenthető az állattartásra használt föld és víz, az energia pedig 60 százalékkal – mindez érdemben segítené a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítéseinket.
Szerencsére, ahogy Post elmondta, a laboratóriumban gyártott húst biztonsági szempontokból könnyebb lesz engedélyeztetni az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál, hiszen
A kutató 2013-ban kezdett el először komolyabban foglalkozni a témával, sokáig ő volt az egyedüli, aki növesztett húsokat kutatott, három évvel ezelőtt azonban változás állt be a piacon, és megjelentek az első, hasonló témában tevékenykedő startupok, amelyeket nagy húsipari vállalatok, kormányok és kutatóintézetek támogatnak. Post nem bosszankodik e miatt, sőt inkább örül neki – az emberek ugyanis elkezdenek nyitni a hús alternatívái felé, ami hosszú távon azt jelentheti, hogy idővel tényleg növesztett, termesztett húst vehetünk majd a boltokban.
