Tudomány

Nem kell állatot ölnünk ahhoz, hogy húshoz jussunk

A világon egyre nő a húsok iránti igény, ezt azonban az állattartás további növelésével egy idő után már nem lehet kielégíteni. De nem is kell! Kutatók szerint marhák tenyésztése helyett közvetlenül marhahúst kell növeszteni, mégpedig laboratóriumi körülmények között, ami egyszerűbb, humánusabb és fenntarthatóbb módja a húsgyártásnak. Az eredmények biztatóak, bár egyelőre a növesztett hús kicsit még drága, kilónként 140 euróba kerül.
Korábban a témában:

Nemcsak az a baj, hogy nemsokára 10 milliárdan leszünk a bolygón, hanem az is, hogy ennek a tízmilliárd embernek egyre növekszik az igénye a jó minőségű fehérje iránt – kezdte előadását a berlini Falling Walls konferencián Mark Post, a Maastricht Egyetem kutatója, aki az orvosbiológiai-technikai kar alelnöke és a fiziológiai tanszék vezetője. A kutató szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyre több állatot is kell leölnünk ahhoz, hogy kiszolgáljuk a növekvő keresletet – elég, ha elterjed a húsnövesztés, ami egyszerűbb, humánusabb és fenntarthatóbb módja a hús iráni igény kielégítésének.

Mark Post a berlini Falling Walls konferencián. Fotó: A szerző felvétele

Nyolcszor annyi tápanyag kell a marhának, mint amennyit nyerünk belőle

Egy hamburger és egy sör előállításához összesen 5000 liter vízre van szükség, és a folyamat során 4,6 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe – ezt már egy másik előadó, Dabo Guan mondta, aki a Tsinghua Egyetem kutatója. És ez csak egyetlen hamburger és egyetlen korsó sör – ez segít érzékeltetni, hogy valójában mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi élelmiszer-előállítási rendszerünk.

Vannak még elborzasztó statisztikáink: 10 dekagramm marhahús előállításához 360 dekagramm fehérjére (a marha által megevett élelmiszerre), 200 liter vízre és 800 négyzetméternyi földterületre van szükség. Jelenleg a Föld termőföld-területeinek 70 százalékát állattartó gazdálkodásra használják, a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szerint pedig 2050-re 70 százalékkal magasabb lesz a húsfogyasztás mértéke – tehát nem lesz elég föld az állattenyésztéshez a bolygón.

Kevesebb húst kell ennünk, ha meg akarjuk óvni a bolygót
A húsipar óriási nyomást helyez a környezetre.

Egy 2018-as kutatás szerint a nyugati világ lakóinak 90 százalékkal kellene csökkenteniük a húsfogyasztást, hogy 2050-ben a 10 milliárdos népesség fenntartható körülmények között élhessen. Érdemes tudni, hogy a húsipar a klímaváltozás egyik fő okozója. Segenet Kelemu, a Rovarbiológiai és Ökológiai Nemzetközi Központ kutatója elmondta, ha a klímaváltozást kiváltó ágazatokat rangsorolnánk, akkor a marhatartás lenne a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon.

De teljesen feleslegesen az.

Az első tévhit, amit szeretnék lerombolni, hogy az emberi szervezetnek szüksége van az állati fehérjére – mondta Mark Post. – Úgy nőttünk fel, hogy hozzászoktunk, de a világon nagyon sokan vegetáriánusok. Igaz, jó részük nem önszántából, csak egyszerűen nem engedheti meg magának a húsvásárlást. És élnek, gyarapodnak, hosszú, egészséges élet elé néznek.

Az elmúlt években rengeteg megoldás született a túlzott húsevés globális problémájára, de olyan, ami tényleg igazi húst kínálna, mindenféle „csalás” nélkül, még nincs a piacon. Post úgy gondolja, hogy a laboratóriumban, őssejtek segítségével növesztett húsok lehetnek a leghatékonyabb és legfinomabb megoldásai a helyzetnek, ami egyre súlyosabb lesz, ahogy erősödik a globális felmelegedés.

 A szerző felvétele

Mozgásfüggők az izomrostjaink

A kutató és csapata marháktól szerzett, izmokon található őssejtekkel dolgozik. Ezek arra várnak, hogy az izom sérüljön, és nekiállhassanak megjavítani úgy, hogy izomsejtekké válnak. A folyamat azonban nemcsak a testen belül, hanem azon kívül is elvégezhető: elég hozzá, ha ezeket az őssejteket lecsapolják, első lépésként kiéheztetik, hogy összesűrűsödjenek, majd elkezdjenek primitív izomszövetté válni.

A második lépés, hogy ezt a szövetet berakják egy gyűrű alakú vázba, majd olyan speciális folyadékot adagolnak hozzá, ami segít az őssejteknek megtalálni egymást. A kialakult izomrostok nekiállnak összehúzódni, a váz merevsége miatt ez feszültséget generál, és három hét alatt olyan rostok születnek, amilyenek a marha testében is vannak.

Post és csapata több tízezer ilyen izomrostot növesztett a laboratóriumában, majd hamburgerhúst készítettek belőle – potom 250 ezer euróért, hiszen ennyibe került az egész kutatási folyamat. Ez egy kicsit húzós összegnek tűnhet egy hamburgerért, de a módszert fel lehet gyorsítani és olcsóbbá lehet tenni.

Ma már nagyjából 140 euróból kihozható egy kiló mesterséges hús, és bár ez is elég drága a hagyományoshoz képest, tovább lehet csökkenteni a költséget.

A kutató a (világ talán legdrágább) hamburgerhúsát aztán meg is kóstoltatta ételkritikusokkal, akik elégedettek voltak vele. Egy kifogással azért éltek: a hús száraz volt, ami nem meglepő, hiszen nem volt benne zsírszövet, ami hagyományos esetben megtalálható a húsban. Post és csapata ezért ma már természetes zsírsavakból állít elő zsírszövetet, hogy ne csak a hús íze, hanem a színe és az állaga is alkalmas legyen a fogyasztásra.

Ha sikerül úgy csökkenteni az árat, és növelni az őssejtekből létrehozható izomrostok mennyiségét, ahogy a kutatók tervezik, az állattartás a jelenlegi mérték századjára esne vissza. Az előzetes számítások szerint ezzel a módszerrel 90 százalékkal csökkenthető az állattartásra használt föld és víz, az energia pedig 60 százalékkal – mindez érdemben segítené a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítéseinket.

Szerencsére, ahogy Post elmondta, a laboratóriumban gyártott húst biztonsági szempontokból könnyebb lesz engedélyeztetni az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál, hiszen

nem számít génszerkesztésnek, nincsenek ismert veszélyei.

A kutató 2013-ban kezdett el először komolyabban foglalkozni a témával, sokáig ő volt az egyedüli, aki növesztett húsokat kutatott, három évvel ezelőtt azonban változás állt be a piacon, és megjelentek az első, hasonló témában tevékenykedő startupok, amelyeket nagy húsipari vállalatok, kormányok és kutatóintézetek támogatnak. Post nem bosszankodik e miatt, sőt inkább örül neki – az emberek ugyanis elkezdenek nyitni a hús alternatívái felé, ami hosszú távon azt jelentheti, hogy idővel tényleg növesztett, termesztett húst vehetünk majd a boltokban.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.