Az emlékezet általában nagyvonalúan bánik a részletekkel, az emlékezők pedig inkább támaszkodnak vizuális memóriájukra, mint a szürkébb tényekre. Hiába köztudott, hogy 1989 májusában Horn Gyulának és osztrák partnerének, Alois Mocknak szépen előkészítettek egy darabocska „vasfüggönyt” a már alig létező műszaki zárból, azért az emlékezet a drótvágós külügyminiszterek fölé tette a történelmi glóriát.
De hogyan is született meg a verdikt, hogy 1989. szeptember 11-én a Magyar Népköztársaság szabad utat ad az ide menekült keletnémeteknek?
A miniszterelnök utasíthat
Hiteles dokumentumok e rendkívül nagy jelentőségű és hallatlan óvatosságot kívánó lépés meghozataláról alig vannak, az elsőszámú koronatanú, Németh Miklós akkori miniszterelnök pedig ritkán szólalt meg. Németh Miklós először egy 1999-es interjúban szólt fontos részletekről:
„A döntés szűk körben a dolgozószobámban született meg – mondta el László Ágnesnek, a Magyar Hírlap munkatársának. – Miután a döntésnek nemzetközi jogi, külpolitikai, belpolitikai összefüggései voltak, hivatalból jelen volt Horn Gyula külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter, Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert, aki külföldön tartózkodott, az államtitkára helyettesítette.
Ez nem Horn döntése volt, de ő is részt vett benne. Aki egy kicsit is ért a politikához, az tudja, hogy egy olyan történelmi helyzetben, mint amilyen az volt, a külügyminiszter nem utasíthatja a belügyminisztert, de fordítva sem, míg a miniszterelnök igen.”
Titkos tárgyalás
Miután a döntés megszületett, Németh a bonni nagyköveten keresztül sürgős találkozót kért Kohl kancellártól. „Pár nappal később – mondta –, augusztus 25-én Horn Gyulával, a két tanácsadómmal és a tolmáccsal kiutaztunk, majd csatlakozott hozzánk Horváth István bonni nagykövet.
A kölni amerikai katonai repülőtérről a szövetségi határőrség helikopterével vittek bennünket teljes titoktartás mellett a gymnichi kastélyba, ahol a lényegi tárgyaláson Kohl kancellár, Genscher külügyminiszter, Horn Gyula, jómagam és a tolmács vett részt, és senki sem jegyzetelt. Mégis, abban a könyvben, ami 1996 karácsonyán jelent meg Németországban, s amit Kohl kancellár naplója, visszaemlékezései alapján két újságíró szerkesztett meg, szó szerint visszacsengtek az akkor és ott elhangzott mondatok…”
Horn Gyula tagadta
A határnyitás dátumának meghatározásának és a bejelentés körülményeinek részleteiről Németh Miklós a BBC Historynak a következőket mondta el:
„A német féllel és az osztrákokkal egy szeptember 6-i időpontról állapodtam meg. Ezt az időpontot Nyers Rezső, Horn Gyula és Kovács László kiszivárogtatta a Német Szociáldemokrata Párt küldöttségvezetőjének, Karsten Voigtnak, aki hazatérve, a rendkívül kiélezett nyugatnémet belpolitikai helyzetben, sejtelmesen azt közölte a sajtóval, hogy nekik, szociáldemokratáknak kellett Budapestre utazniuk, hogy a menekültek ügyében valami történjen. Ez a közlés egy politikus részéről érthető, de természetesen meglepte német tárgyalópartnereimet.
Ezek után hívott föl Horst Teltschik, Kohl kancellár közeli munkatársa, aki rosszallását fejezte ki. Ekkor kérdőre vontam a három személyt, akik találkoztak Karsten Voigttal. Nyers Rezső és Kovács László azonnal elismerte, Horn Gyula azonban vehemensen tagadta, hogy az információ tőlük származott. Másnap, amikor minderről tájékoztattam Horst Teltschiket, naptárjainkat közösen nézve egyeztünk meg a szeptember 10-i, vasárnap esti bejelentésről.”
A német egység atyja
Németh Miklós elmondta, hogy Gymnichben abban állapodtak meg, hogy a bejelentést 10-én este a külügyminiszterek kommentálják. Ő tartotta magát ehhez, este 8-kor Horn a televízió A Hét című műsorában megtette a Nagy Bejelentést.
Németh Miklósnak fogalma sem akkor arról, hogy ezekben a napokban Helmut Kohl a pártjában bukásra állt, a zászló riválisának, a baden-württembergi miniszterelnöknek, Lothar Späthnek állt. Kohl nem hagyta ki a váratlan lehetőséget: aznap, a brémai CDU-kongresszus előestéjén esedékes sajtóértekezleten a budapesti nyugatnémet nagykövettől telefonon szerzett információt maga közölte a sajtóval és a kongresszusi küldöttekkel. Hatalmas ujjongás a teremben: Kohl elkerülte a politikai süllyesztőt, és „a német egység atyjaként” került be a történelembe.
A magyar határnyitásról, a berlini fal leomlásakor a keletnémet döntéshozók tetteiről és a nyugatnémet sajtó reakcióiról a BBC History most megjelent novemberi száma közöl cikkeket.
Kiemelt kép: Robert Jager/ APA-PictureDesk / AFP
