Megszökött a pápa, de elfogták és lecsukták

Korábban a témában:

A 605 éve, 1414. november 5-én megnyitott konstanzi zsinatra Közép-Európában a legtöbben Husz János (a birtokában lévő menlevél ellenére történt) megégetése miatt emlékeznek, már csak azért is, mert ez robbantotta ki a több évtizedes huszita háborúkat.

A gyűlésnek azonban ez tulajdonképpen csak egy mellékszála volt, a katolikus egyház vezetői ennél nagyobb léptékű problémák megoldása miatt gyűltek össze a mai Németország délnyugati csücskében fekvő városban.

Három pápa egy időben

Ekkoriban ugyanis nemhogy két, de egyenesen három pápa nevezte magát több-kevesebb joggal az egyház fejének. A kortársak által skizmának, azaz egyházszakadásnak nevezett folyamat gyökerei a pápák „avignoni fogságának” zűrzavaros korára vezethetők vissza.

Úgy tűnt, hogy amikor XI. Gergely pápa 1377-ben visszatért Rómába, végre lezárul ez a korszak, ám halála után két egyházfőt is megválasztottak, VI. Orbán ellenében a bíborosok egy része az Avignonba visszatérő VII. Kelement emelte trónra. A helyzetet tovább bonyolította az a megoldási kísérlet, hogy egy Pisában összehívott zsinat 1409-ben mindkettejük ellenében új pápát – V. Sándort, majd XXIII. Jánost – választott.

Zsigmond király kezébe vette a dolgot

Az áldatlan helyzet megoldását megkísérlő mozgalom vezetője Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király volt. Az erőfeszítéseinek köszönhetően végül összehívott egyetemes zsinaton 29 bíboros, 100 kánonjogi doktor, 134 apát, valamint 183 püspök és érsek jelent meg, ezzel az 1814–1815-ös bécsi kongresszusig ez volt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye.

Az egyházon belüli törésvonalakat viszont az is mutatta, hogy az egybegyűltek nem egyesével, hanem öt „nemzetbe” tömörülve adták le szavazatukat.

A konstanzi zsinat. Forrás: Wikipedia

Ugyan XXIII. János abban bízott, hogy a gyűlésen az ő hatalmát fogják megerősíteni, csalódnia kellett, ezért aztán 1415-ben egyszerűen meg is szökött a zsinatról – katonák fogták el, hogy aztán a pápai hatalomtól való megfosztása után börtönbe is zárják. Zsigmond személyesen körbelovagolva győzte meg a résztvevőket arról, hogy maradjanak és tegyenek pontot az ügy végére.

Elkerülték a szakadást

Végül aztán 1417-ben sikerült is megválasztani az V. Márton néven a pápai trónra lépő Ottone Colonnát, aki az egyház döntő többségének támogatását élvezte. Bár az ekkor Avignonban székelő XIII. Benedek haláláig sem mondott le, a skizma gyakorlatilag véget ért.

Mindezt figyelembe véve jobban érthető, hogy személyes ígérete ellenére Zsigmond miért nem akadályozta meg Husz János megégetését. A prédikátor halála ugyan véres háborúhoz vezetett, de az egyházszakadás fennmaradásával szemben ez még mindig a kisebbik rossznak tűnt az uralkodó szemében.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.