Azt már régóta tudjuk, hogy a növényben, ha megtámadják (tegyük fel, elkezdi enni egy hernyó), egy jel fut végig, ami büdös illékony szerves vegyületek kiválasztását indítja el. A Cornell Egyetem kutatói most megfejtették a vegyület egyik szerepét: a növény ezzel jelez a közelében lévő társainak, hogy védekezzenek, mert veszély közeledik. A szakértők szerint ez gyakorlatilag egy büdös vészkiáltás a többiek számára – írja a Science Alert.
A kutatók az aranyvessző egyik alfaját (Solidago altissima) vizsgálták meg: kiderítették azt is, hogy azok a növények, amelyeket már többször támadtak meg, egymáshoz hasonlóbb kémiai szignált bocsátanak ki, ami azt jelenti, hogy
A kutatók a természetben végezték a kísérletüket, véletlenszerűen elszórt, kaspóba ültetett aranyvesszőkkel, amelyek között volt egy, amire rászabadították a növényfajt kifejezetten kedvelő levélevő Trirhabda virgata nevű bogarat. A növény testét befedték egy szövetgallérral, ami felfogta az általa kibocsátott kémiai jeleket, amiket később a kutatók elemezni tudtak. Az eredmények ellenőrzése érdekében egy kontrollcsoportot is felállítottak a növényekből.
Hetekkel később megfigyelték, hogy a megtámadott növények milyen kémiai jeleket bocsátottak ki magukból. Kiderült, hogy védettebbek voltak a megtámadott növény körüli növények, mint a kontrollcsoport tagjai, ami azt mutatja, hogy a növények figyelmeztetési módszere hatékonynak bizonyult: azok, amelyek befogták a vészjósló jeleket, azonnal elkezdték megvédeni magukat.
Egyelőre nem tudni, hogy a “segélykiáltást” meghalló növények hogyan fogják fel a feléjük áradó információt, a kutatók úgy sejtik, hogy a sejtmembránjaikkal lép valahogy kölcsönhatásba a másik növény által kibocsájtott kémiai jel.
Azt viszont, hogy milyen hatásokat váltanak ki a növényekből, nagyrészt már tudjuk: a megrongálódott fű például olyan szagot bocsát ki magából, ami képes a parazita darazsakat vonzani, amik lerakják a petéiket a növényt zaklató rovarok és bogarak testébe. A dohánynövény olyan szagot bocsát ki, ami elriasztja a nőstény éjjeli lepkéket, amelyek így nem petéznek a növényre, és a kikelő hernyók nem eszik meg a leveleket.
