A szeptember 23-án zajlott New Yorkban az ENSZ tizenharmadik klímakonferenciája, ami azért kifejezetten fontos, mert egyre közelebb kerülünk a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalások határidőihez, és egyelőre nagyon nem úgy tűnik, hogy az országok legtöbbje tartani tudja, amit az iparosodás előtti időkhöz mért 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés eléréséhez ígért.
A tanácskozás egyik legfontosabb lépése az volt, hogy a Zöld Éghajlati Alap (Green Climate Fund, GCF) lényegesen nőni kezdett, több ország, köztük Magyarország is megnövelte a hozzájárulását. Ez az alap támogatások formájában abban segít, hogy az országok tartani tudják a vállalásaikat, és képesek legyenek környezettudatos fejlesztésekbe fogni.
A klímacsúcs nagyon hatásosan kezdődött Greta Thunberg nyilatkozatával, aki könnyes szemmel vonta kérdőre a világ vezetőit a tétlenségük miatt. A 16 éves aktivista kicsit több mint egy éve kezdett el sztrájkolni a svéd parlament előtt. A pénteki sztrájkok mára közismert diáktüntetésekké nőtték ki magukat világszerte. Greta beszédéről sok vezető emlékezett meg a beszédeiben. A közösségi médiában a beszédéből átvett #howdareyou az egyik legnépszerűbb hastag lett a nap végére.
“You have stolen my dreams and my childhood with your empty words,” climate activist Greta Thunberg tells the UN. “We are in the beginning of a mass extinction and all you can talk about is money and fairy tales of eternal economic growth. How dare you.” https://t.co/F5Umw55Y5Y pic.twitter.com/K0WxGCeU4A
— CNN (@CNN) September 23, 2019
A klímacsúcson 66 ország fogadta meg, hogy szigorúbban veszi a 2050-es határidőre meghatározott klímasemlegességet, és 59 ország mindenképpen szigorít a klímacéljain 2020-ra is. Ugyanerre a határidőre India, Kína és az Európai Unió is új, hatékonyabb terveket dolgoz ki a témában. 14 magas kibocsátású ország azonban, amelyek a kibocsátások 26%-ért felelősek, nem tervezik újragondolni a célkitűzéseiket – köztük van az Egyesült Államok is, amelynek elnöke, Donald Trump mindössze negyed órát töltött az egész napos klímacsúcson, és akkor is inkább a telefonját nyomkodta.
This is like a clip from a special episode of The Office where everyone dies from climate change pic.twitter.com/Q0aAxXmrDn
— James Felton (@JimMFelton) September 23, 2019
Magyarország köztársasági elnöke, Áder János beszédében elmondta, hogy az ország 2030-ra tízszeresére kívánja növelni a napelem-kapacitását, fokozatosan kivezeti a szénhasználatot, és a 25 ezer fősnél nagyobb városokban 2030-ra már csak elektromos buszok járhatnak majd. Ezen felül folytatódik az újraerdősítés- 2050-ig 30%-kal növelik az erdőtakaró méretét, illetve 2019-2021 között Magyarország 6 millió amerikai dollárral támogatja majd az éghajlati finanszírozást, aminek egy része a Zöld Éghajlati Alapba kerül majd.
Nagy előrelépés továbbá, hogy Oroszország aláírta, hogy aláveti magát a párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak – bár továbbra sem fogják ratifikálni az egyezményt, a szerződés köti majd őket, hogy ők is kivegyék a részüket a környezettudatos cselekvésekben.
Az ipar és az üzleti szektor is kivételesen ambiciózus célokat fogalmazott meg a klímacsúcson: a hajózási vállalatok, a cementipar és az acélipar is ismertette a környezettudatos céljait, befektetők arról nyilatkoztak, hogy több mint 2 billió amerikai dollárral támogatják majd a környezettudatos portfóliókat 2050-ig,
87 vállalat 2,3 milliárd dolláros piaci részesedéssel az 1,5 Celsius-fokot elérni kívánó üzleti tervekkel fog előállni, 12 óriásvállalat pedig 2,4 billió dolláros vagyonnal net-zéró kibocsátás elérésére kötelezte el magát 2050-re.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres szerint ez azonban még mindig édeskevés – ezekkel az intézkedésekkel továbbra is csak álom a 1,5 Celsius-fokos emelkedés. Wang Yi, Angela Merkel és Donald Tusk is homályos tervekkel állt a klímacsúcs elé, így nem tudni, hogy mikor terveznek konkrét és ambiciózus vállalásokat megfogalmazni. A Merkel által prezentált gyenge csomag, nem fogja elérni Németország célkitűzéseit. Becslések szerint az 55%-os kibocsátás csökkentéshez szükséges erőfeszítések csupán harmadát fogja elérni ezzel az intézkedési csomaggal. Guterres szerint a szén további drágítására, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának eltörlésére és a szénerőművek építésének leállítására még szükség van a célok megközelítéséhez – utóbbi különösen fontos pont, mivel még mindig vannak olyan szénerőművek, amelyeket jelenleg is építenek, és amelyek munkába is fognak állni, ha elkészülnek.
Kiemelt kép: Timothy A. Clary /AFP
