Tudomány

A legdurvább szennyezők magára hagyják a Földet

Ahogy azt várni lehetett, a világot nem váltották meg az ENSZ által szervezett globális klímacsúcson részt vevő politikusok, de érdemi elhatározásokat azért tettek: a leglényegesebb történés kétségkívül az volt, hogy több ország növelte meg a pénzügyi hozzájárulását az úgynevezett Zöld Éghajlati Alaphoz. Magyarország is ide tartozik, mi napelemeket és elektromos buszokat is ígértünk a klímavédelem érdekében.
Korábban a témában:

A szeptember 23-án zajlott New Yorkban az ENSZ tizenharmadik klímakonferenciája, ami azért kifejezetten fontos, mert egyre közelebb kerülünk a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalások határidőihez, és egyelőre nagyon nem úgy tűnik, hogy az országok legtöbbje tartani tudja, amit az iparosodás előtti időkhöz mért 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés eléréséhez ígért.

Fotó: Kena Betancur / AFP

A tanácskozás egyik legfontosabb lépése az volt, hogy a Zöld Éghajlati Alap (Green Climate Fund, GCF) lényegesen nőni kezdett, több ország, köztük Magyarország is megnövelte a hozzájárulását. Ez az alap támogatások formájában abban segít, hogy az országok tartani tudják a vállalásaikat, és képesek legyenek környezettudatos fejlesztésekbe fogni.

A klímacsúcs nagyon hatásosan kezdődött Greta Thunberg nyilatkozatával, aki könnyes szemmel vonta kérdőre a világ vezetőit a tétlenségük miatt. A 16 éves aktivista kicsit több mint egy éve kezdett el sztrájkolni a svéd parlament előtt. A pénteki sztrájkok mára közismert diáktüntetésekké nőtték ki magukat világszerte. Greta beszédéről sok vezető emlékezett meg a beszédeiben. A közösségi médiában a beszédéből átvett #howdareyou az egyik legnépszerűbb hastag lett a nap végére.

A klímacsúcson 66 ország fogadta meg, hogy szigorúbban veszi a 2050-es határidőre meghatározott klímasemlegességet, és 59 ország mindenképpen szigorít a klímacéljain 2020-ra is. Ugyanerre a határidőre India, Kína és az Európai Unió is új, hatékonyabb terveket dolgoz ki a témában. 14 magas kibocsátású ország azonban, amelyek a kibocsátások 26%-ért felelősek, nem tervezik újragondolni a célkitűzéseiket – köztük van az Egyesült Államok is, amelynek elnöke, Donald Trump mindössze negyed órát töltött az egész napos klímacsúcson, és akkor is inkább a telefonját nyomkodta.

Magyarország köztársasági elnöke, Áder János beszédében elmondta, hogy az ország 2030-ra tízszeresére kívánja növelni a napelem-kapacitását, fokozatosan kivezeti a szénhasználatot, és a 25 ezer fősnél nagyobb városokban 2030-ra már csak elektromos buszok járhatnak majd. Ezen felül folytatódik az újraerdősítés- 2050-ig 30%-kal növelik az erdőtakaró méretét, illetve 2019-2021 között Magyarország 6 millió amerikai dollárral támogatja majd az éghajlati finanszírozást, aminek egy része a Zöld Éghajlati Alapba kerül majd.

Áder szerint Magyarország kiemelkedően tervez teljesíteni a Párizsi Célok megvalósításában.

Nagy előrelépés továbbá, hogy Oroszország aláírta, hogy aláveti magát a párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak – bár továbbra sem fogják ratifikálni az egyezményt, a szerződés köti majd őket, hogy ők is kivegyék a részüket a környezettudatos cselekvésekben.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ipar és az üzleti szektor is kivételesen ambiciózus célokat fogalmazott meg a klímacsúcson: a hajózási vállalatok, a cementipar és az acélipar is ismertette a környezettudatos céljait, befektetők arról nyilatkoztak, hogy több mint 2 billió amerikai dollárral támogatják majd a környezettudatos portfóliókat 2050-ig,

130 bank pedig (amely a teljes globális bankszektor egyharmadát lefedi) a párizsi klímaegyezmény céljaihoz alakítja majd a befektetéseit.

87 vállalat 2,3 milliárd dolláros piaci részesedéssel az 1,5 Celsius-fokot elérni kívánó üzleti tervekkel fog előállni, 12 óriásvállalat pedig 2,4 billió dolláros vagyonnal net-zéró kibocsátás elérésére kötelezte el magát 2050-re.

Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres szerint ez azonban még mindig édeskevés – ezekkel az intézkedésekkel továbbra is csak álom a 1,5 Celsius-fokos emelkedés. Wang Yi, Angela Merkel és Donald Tusk is homályos tervekkel állt a klímacsúcs elé, így nem tudni, hogy mikor terveznek konkrét és ambiciózus vállalásokat megfogalmazni. A Merkel által prezentált gyenge csomag, nem fogja elérni Németország célkitűzéseit. Becslések szerint az 55%-os kibocsátás csökkentéshez szükséges erőfeszítések csupán harmadát fogja elérni ezzel az intézkedési csomaggal. Guterres szerint a szén további drágítására, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának eltörlésére és a szénerőművek építésének leállítására még szükség van a célok megközelítéséhez – utóbbi különösen fontos pont, mivel még mindig vannak olyan szénerőművek, amelyeket jelenleg is építenek, és amelyek munkába is fognak állni, ha elkészülnek.

Kiemelt kép: Timothy A. Clary /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.