Tudomány

Az összeomlás szélén áll az amazonasi esőerdő

Az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdő 20 százalékát sikerült kiirtani vagy szándékosan, vagy természetes folyamatok következtében. A mostani erdőtüzek is hozzáteszik a magukét a drámai pusztuláshoz, amelyek sokkal intenzívebbek, és több helyen jelennek meg, mint egyébként szoktak. A világ igazi katasztrófa felé rohan: a The Intercept cikke szerint ugyanis ha még egyszer ugyanennyi, vagyis nagyjából 780 ezer négyzetkilométer erdő eltűnik, a pusztítás visszafordíthatatlan lesz, az esőerdő ökoszisztémája összeomlik, és annyi kivonhatatlan szén-dioxid kerül a levegőbe, hogy az egész bolygóra nézve katasztrofális következményei lesznek.

„Ami Brazíliában folyik, az valójában klímaháború”
Politikai okokból vezetnek oda, hogy ekkora a tűz, és politikai nyomás hatására lehet rajta segíteni is.

Az amazonasi esőerdő ugyanis nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg és tárol el, ami kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassításához. Csakhogy már most annyi erdőterületet veszítettünk el, hogy például az erdőtüzekből keletkező szén-dioxidot nem tudja majd megkötni a maradék famennyiség, főleg akkor nem, ha nem sikerül eloltani a lángokat. A The Intercept szerint ha az erdőirtás ilyen ütemben folytatódik, az egy világvégét hozó, ketyegő bomba a bolygó számára.

Az eredmény nemcsak helyi, de globális katasztrófa lesz.

Az amazonasi esőerdőben egyébként is szoktak erdőtüzek lenni, július és október között nincs mindennap esőzés, ezért korábban is előfordultak erdőtüzek, de nem olyan mértékben, mint amilyet most tapasztalunk. Az esőerdő területén az idei száraz időszakban 84 százalékkal több a tűzeset, mint tavaly ugyanekkor. Múlt hét csütörtök óta például 72 ezer helyen ég a „Föld tüdeje”, miközben az INPE, a brazíliai űrkutatási hivatal szerint tavaly csupán 40 ezer tűz volt ebben az időszakban.

Fotó: Chico Batata/dpa

A jelenlegi tüzeket ember okozta, a szándékos gyújtogatást a helyi farmereknek tulajdonítják, akiket a populista brazil elnök, Jair Bolsonaro közvetve, intézkedéseivel bátorít arra, hogy nyugodtan szerezzenek maguknak égetéses módszerrel szabad legelőterületeket abból az erdőből, amely hárommillió fajnak és egymillió őslakosnak az otthona. De a dolgozók valószínűleg nem tudták kordában tartani a lángokat. A legelőterülethez jutás ilyen módja már magában is óriási probléma, hiszen az égetéssel is csökken az erdőtakaró, de a száraz időszakban a tűz könnyen tovább terjed, amit aztán a kiépített utak hiánya miatt gyakorlatilag lehetetlen eloltani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik