Tudomány bbc history

Iszonyú következménnyel járt a magyar király szószegése

I. Ulászló végül rajtavesztett a kockázatos diplomáciai játszmán.  

A Hunyadi János és I. Ulászló király vezette sereg több győztes csatát is megvívva egészen Szófiáig nyomult előre a Balkánon 1443-ban a korábbi években megállíthatatlanul terjeszkedő Oszmán Birodalom ellen vezetett hadjáraton. A magyar – és egyben lengyel – király közelebbi és távolabbi környezetében ezért sokan úgy látták, eljött az idő döntő csapást mérni a törökökre.

Úgy tűnt, a Balkán „felszabadítása”, illetve a Bizánci Császárság maradékának megmentése mögé jelentős erőket felvonultató szövetség kovácsolódhat össze I. Ulászló mellett a Cesarini bíboros, pápai legátus képviselte Szentszék, Velence, Burgundia, illetve Kasztrióta György (más néven Szkander bég) albán fejedelem, Brankovics György szerb despota, valamint VIII. Ióannész bizánci császár részvételével.

Hunyadi hajlott a békére

Közben azonban II. Murád szultán sem tétlenkedett, és kiegyezett Brankoviccsal, majd rajta és Hunyadin keresztül a magyar uralkodónak is békeajánlatot tett. Hunyadi hajlott is az 1444 júniusában, Drinápolyban felvázolt megállapodás elfogadására, Ulászló azonban – főként Cesarini nyomására – egyre inkább a harcos fellépést szorgalmazta.

A zűrzavart tetézte, hogy a király végül egy igencsak sajátos megoldást választott. Belement ugyan a szultánnal kötendő béke elfogadásába, de még ez előtt, 575 éve, 1444. augusztus 4-én esküvel fogadta meg a hadjárat megindítását. Azt is kijelentette, hogy a béke megtartására ezután megteendő esküje érvénytelen lesz – mondván, a „hitetleneknek” tett ígéret be nem tartásának bűne alól a pápát képviselő legátus feloldozza őt.

I.Ulászló a várnai csatában. Jan Matejko festménye/Wikipedia

Meghalt a király

Így aztán hiába szentesítette Ulászló is a békét augusztus közepén, szeptemberben már a Balkánra vonuló hadsereget vezette, ekkor azonban a formálódó szövetség már jócskán meggyengült. Brankovics nem küldött csapatokat, a nyugati hajóhad jóval gyengébbnek bizonyult a vártnál, Ulászlót még a lengyel csapatai is cserbenhagyták. Mindebben a politikai megfontolások mellett komoly szerepet játszott az is, hogy a különféle eskükről és békékről érkező ellentmondásos hírek elbizonytalanították a szövetség tagjait.

Miután novemberben, a várnai csatában Ulászló egy meggondolatlan lovasrohamot indítva elesett, és ezzel megpecsételte serege sorsát is, sokan úgy értelmezték a történteket, mint jogos isteni büntetést az esküszegésért, sőt e nézetet számos későbbi magyar történetíró is magáévá tette.

Az mindenesetre biztos, hogy a kettős játék hosszú időre lehetetlenné tette, hogy Ulászló utódai valamiféle tartós békét kovácsoljanak össze az Oszmán Birodalommal, az Európából történő kiűzésük vajmi esélye pedig a királlyal együtt veszett oda a várnai csatamezőn.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik