A műanyagszennyezés többféleképpen is véget vethet a madarak életének: lehet, hogy az állat belegabalyodik egy gazdátlan hálóba, vagy annyi műanyagot nyel le, hogy nem képes rendesen megemészteni az élelmiszert, és ezért hullik el. A Tasmaniai Egyetem kutatói most azt vizsgálták, hogy mi történik azokkal a madarakkal, amelyek életben maradnak ugyan, de sok műanyagot fogyasztanak.
Az Environmental Science & Technology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a barna vészmadarak (Puffinus carneipes) populációjára komoly hatással van a műanyaghulladék megnövekedett mennyisége, az állatoknál kalciumhiány lép fel, ha sokat fogyasztanak belőle, és ezek az állatok általában nem is nőnek olyan nagyra, a szárnyfesztávolságuk is lecsökken. Azokat a példányokat, amelyeket nem pusztít el rögtön a szennyezés, a vér kalciumszintjének csökkenése valamint a fejletlenségük okozta sérülékenységük sodor veszélybe. A műanyag jelenléte a veséjük működésére sincs jó hatással, és nő tőle a koleszterinszintjük is.
Eddig azért nem volt ilyen pontos adat a tengeri madarak egészségügyi állapotáról, mert nagyon kevés időt töltenek szárazföldön, és az elhullott állatokat a tengeren nagyon nehéz begyűjteni. A kutatók szerint ez a tanulmány rávilágít arra, hogy milyen nagy problémát okozhat a műanyagszennyezés akkor is, ha nem öli meg azonnal a madarakat, csak lassan végez velük, vagy pedig hátrányhoz juttatja őket a ragadozóik elleni harcban.
