Az első szisztematikus régészeti kutatás indult útjára nemrég, amely az angolszászok korától a Tudorok időszakáig, 800-tól az 1550-es évekig vizsgálja a harci mének történetét, régészeti maradványait a Brit-szigeteken. Nem csupán a leletekkel, de a lovak elterjedésének kulturális hatásaival is foglalkoznak a tudósok.
Országos kutatás indul
A középkori arisztokraták rendkívül sok időt és energiát fordítottak arra, hogy kiválasszák, megszerezzék a megfelelő hátasállatot, s ugyan a csatalovak története nem számít járatlan területnek, a régészeti bizonyítékok szórványosak és kevés figyelmet fordítottak eddig rájuk, holott új információkat rejthetnek.
Az Exeteri és a Kelet-angliai Egyetem kutatóinak részvételével zajló mostani kutatásban a különféle múzeumokban, archívumokban tárolt csontokat is áttekintik, illetve a fennmaradt lószerszámokat, például a függőket, zablákat, továbbá a páncélzatot is megvizsgálják. Az első, összefüggő régészeti tanulmányt is lefolytatják a lótenyésztés – a szarvasparkokkal is összefüggésbe hozható – kitüntetett helyszíneiről.
Végeredményként a csatalovak kitenyésztéséről, kiképzéséről, megjelenéséről, valamint társadalmi és katonai szerepükről is új ismeretekre tehetünk szert.
Mi a haszna mindennek?
A középkor folyamán a lovak társadalmi státuszszimbólumként is szolgáltak, szoros összefüggésben az arisztokrata, lovagi kultúrával, ezen felül a harcmezőn is döntő fegyvernek bizonyulhattak. A lovagok egyre erőteljesebb társadalmi elkülönülése a XII. század végén együtt járt a csatalovak státuszának emelkedésével. A „lovas” és a „lovag” szó számos nyelvben igen közel áll egymáshoz, ez a francia chevalier esetében sem véletlen. A projekt része a ló és lovasa közötti különleges kapcsolat feltérképezése is.
Sokan feltehetik a kérdést: mi a haszna annak, ha tanulmányozzuk a lovak történetét? Amikor mintegy ötezer évvel ezelőtt, Belső-Ázsia sztyeppéin háziasították őket, gyökeresen átalakították az emberi társadalmat, s megsokszorozódott az ismert világ távoli helyei közötti összeköttetés. A középkorban is fontos maradt a szerepük, a háborúban, a teherszállításban és a közlekedésben nélkülözhetetlenek voltak.
Sajátos helyzetüket jól tükrözi a tény, hogy a Brit-szigeteken ebben a korban tabunak számított a lóhúsevés.
