Tudomány

Halálhajók szedtek áldozatokat a Dunán

A Dunán hajózni mindig is veszélyes volt, a múltban több, emberéleteket követelő tragédia is történt. Ló vontatta monstrumokkal és evezős csónakokkal nehéz volt súlyos balesetet okozni, ám az egyre erősebb gőzhajók megjelenése ebből a szempontból is új korszakot hozott.
Korábban a témában:

A Duna Európa egyik legfontosabb vízi útja az ősi időktől fogva, akár hadseregek mozgását, akár a kereskedelmet tekintjük. Ha ehhez hozzávesszük a – főleg a hazai szakaszon nagyon aktív – halászatot, az állóhajóként lehorgonyzott hajómalmokat és az „átkelőforgalmat”, nyugodtan kijelenthetjük: a folyón mindig is pezsgett az élet.

A magyarországi szakaszon nagyságrendi ugrást a gőzhajózás hozott. A piacgazdaság térhódításával a XIX. század közepén már évente 14 ezer áruval, kereskedőkkel, kofákkal és egyéb utazókkal teli hajó fordult meg csak a pest-budai szakaszon. A zsúfoltság persze komoly baleseteket is előidézett, ezekről is lesz szó, de Dr. Fónagy Zoltán történészt, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék habilitált egyetemi docensét elsősorban a dunai hajózás hőskoráról kérdeztük.

Rossz irányba folyik

Folyóról lévén szó, a vitorla csupán szerencsés esetben, kisegítő szereppel bírt, a gőzgép megalkotása előtt csakis emberi vagy állati erő jöhetett számításba a járművek meghajtására. A kisebb csónakoknál ez nem is volt probléma, a halászok, révészek nem tettek meg nagyobb távolságokat, ám egészen más a helyzet a teherszállítással: a nagyobb szállítóhajókat nem lehetett sodrás ellenében evezőkkel meghajtani.

Magyarország, mint agrár ország mezőgazdasági termékeket exportált elsősorban az iparosodott nyugat-európai államokba, főleg az osztrák tartományokba. Csakhogy ehhez a Duna »rossz irányba« folyik

– jegyzi meg a 24.hu-nak Fónagy Zoltán.

Lovak és emberek húzták árral szemben

Hegymenetben ezért a gabonával és egyéb termékekkel megpakolt hajókat lovak vontatták, egy átlagos járművet 30-40 igás állat húzott. Ehhez persze végig utakat kellett biztosítani a folyó mentén, amelyek állapotára sok volt a panasz, illetve egyes szakaszokon az egész csapatnak át kellett kelnie a folyón, mert csak ott tudott haladni.

Ebben a formában a Pest-Budáról három-négy, a legnagyobb gabonatermő bácskai területekről hat hétig tartott az út Bécsbe.

Lefelé már minden a sodrás sebességén múlott. A kínkeserves módszer a gőzhajók megjelenése után sem tűnt el, egészen az 1860-as évek végéig találunk ló vontatta szállítóhajókat. Sőt, embereket is befogtak a munkára, a XVIII. században még bevett büntetési tétel volt, de még a reformkorban is előfordult: Széchenyi István elborzadt a barbárság ilyen fokán, amikor emberek vontatta hajóval találkozott a Dunán.

Ilja Jefimovics Repin: Hajóvontatók a Volgán. Forrás: Wikipedia

A gőzhajókkal minden megváltozott

Fentiek alapján nem kell külön hangsúlyozni, milyen hatalmas fejlődést jelentett az első dunai gőzhajó szolgálatba állítása 1830-ban a magyar és nemzetközi részvényesekből álló Első Duna Gőzhajózási Társaság jóvoltából. A gőzhajók már a személyszállításban is alternatívát tudtak kínálni a szárazföldi közlekedéssel szemben. Bécs és Pest-Buda „távolsága” a forradalom előtti évekre 40 órára csökkent árral szemben, a visszaút mindössze 12-14 órát vett igénybe. A történész viszont kiemeli:

A számok ebben a formában csalókák, mert a zabolátlan folyón a gőzhajók is csak nappal haladhattak, a 40 óra az, amíg a hajók mozgásban voltak, egy ilyen kirándulás teljes ideje 3-4 nap volt.

Drága mulatság volt a dunai gőzhajókázás, csak a felső és a középosztály tagjai engedhették meg maguknak. Már az első években menetrendszerinti járatok közlekedtek először a két főváros között, majd le egészen Zimonyig, később a Fekete-tengerig. Az utasok teremkabinokban aludtak, magyarán egy légtérben, mindenki vitte magával a párnáját, takaróját éjszakára…

Beindult a turizmus, állandósult dugó a Dunán

A rendszeres gőzhajójáratok egyúttal feltették Magyarországot a világ akkori „turistatérképére”. Addig az európai körutazók legkeletibb állomása Bécs volt, az 1830-as évektől azonban egyre többen érkeztek Magyarországra csupán azért, mert immár gyorsan és kényelmesen utazhattak. Így látogatta meg hazánkat például Hans Christian Andersen dán költő és meseíró is.

A távolsági személyszállítás súlypontja az 1860-as, 70-es évekre a jóval gyorsabb vasútra tevődött át, ám addigra már Budapesten belül is turisztikai program volt a hajózás. Gyárlátogatásokat szerveztek a Hajógyári-szigetre, a Császárfürdőbe jártak vagy éppen a Margit-szigetre látogattak ki az emberek hajóval. És persze a kereskedőhajók száma is ugrásszerűen növekedett, sőt a környező települések lakossága is főként vízen érkezett a fővárosi piacokra ezeket nevezték kofajáratoknak.

A Dunát ellepték a különböző méretű és rendeltetésű hajók, az 1840-es években már évi 14 ezer jármű fordult meg a pest-budai szakaszon. A csúcspontot az 1880-as évek jelentették, amikor sok hajónak napokig is vesztegelnie kellett, hogy kiköthessen: mondhatni állandó volt a dugó

– fogalmaz Fónagy Zoltán.

Egymás hegyén-hátán

A megoldást a csepeli szabadkikötő megépítése jelentette, addig viszont el sem tudjuk képzelni azt a felfordulást. A mai Budapest rakpartjai az 1850-es évektől kezdve, fokozatosan nyerték el mai formájukat, addig a folyót úgy nézett ki, mint most bármely természetes szakaszán.

Ferenc József rakpart a Lánchíd felől, a felvétel 1890 után készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.146

A hajók megálltak a mély vízben, az árut vagy embereket csónakkal vitték ki a szabálytalan, homokos, kavicsos partra. A Lánchíd átadása után egyedül ott, a két hídfőnél volt a part kiépítve pár tízméternyi hosszban, tisztességes kikötőt is csak itt lehetett kialakítani. Nem véletlenül nevezték a mai Széchenyi István teret rakpiacnak vagy kirakodópiacnak.

Halálhajók a Dunán

A Duna tehát már a XIX. század közepén megtelt, a hajózás biztonsága szempontjából az időjárás szeszélyei mellett a zsúfoltság is egyre nagyobb kihívást jelentett. Igazán nagy, „történelmi tragédia” nem történt a magyarországi Dunán, de súlyos, akár tucatnyi emberéletet követelő balesetek igen. Mindet felsorolni lehetetlenség, Fónagy Zoltán a korabeli sajtótudósítások alapján három komoly katasztrófát említ, a halálhajó megnevezés ezen beszámolók visszatérő eleme.

Az Alutta gőzös 1905. november 10-én éjjel, a mai Erzsébet hídnál ütközött egy jóval kisebb kofahajóval. Utóbbin, a Feri nevű evezős dereglyén 22-en utaztak, Szigetmonostorról igyekeztek a Vámház térre szőlővel, musttal megpakolva. A gőzös gyakorlatilag kettétörte a Ferit, 11 ember halt meg.

A legtöbb áldozatot követelő baleset 1917. április 10-én történt. Éjjel negyed tizenkettőkor Tököl magasságában a Viktória vontatóhajó belefutott a Zrínyi személyszállító hajóba: hatalmas rést ütött az oldalán, épp a zsúfolásig tömött másodosztályú fülkénél. A tátongó résen azonnal betört a víz, teljesen elöntötte a teret.

A halálos áldozatok számát a lapok 140 főre teszik, ez volt a legsúlyosabb szerencsétlenség a hazai Dunaszakaszon.

A harmadik komoly baleset Rácalmás térségében történt 1918. április 7-én, hajnali három órakor. A Sophie nevű személyszállító gőzös beleszaladt a Drina nevű hajóba, utóbbi első része azonnal a víz alá merült, a jármű koporsóként vitte magával a rajta utazó, az ütközés pillanatában a kabinokban alvó embereket. Hatvanan haltak meg.

Kiemelt kép: Fotó: 1900. Magyarország, Budapest V. teherhajó kikötő és raktárai a pesti alsó rakparton, a Széchenyi Lánchídról nézve. Szemben a Gellért-hegy. A felvétel 1880 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.050

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
A FUTURE KING IS BORN – In Disney’s all-new “The Lion King,” Simba idolizes his father, King Mufasa, and takes to heart his own royal destiny. Featuring JD McCrary and Donald Glover as young Simba and Simba, “The Lion King” roars into U.S. theaters on July 19, 2019. ©2019 Disney Enterprises, Inc. All Rights Reserved.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.