Megdöntötte a dogmát: a semmi is lehet valami

Otto von Guericke ma 365 éve látványos kísérlettel igazolta, hogy vákuum márpedig létezik.
Korábban a témában:

„A semmi nem lehet valami” – jelentette ki Arisztotelész, majd azt is hozzátette, a természet „irtózik a vákuumtól”, azaz horror vacui, ha latinra fordítjuk. Ahogy az ókori görög tudomány sok eleme, ez a tétel is évszázadokig megkérdőjelezhetetlennek számított, a természetet tanulmányozó tudósok tehát biztosak voltak abban, hogy világunkban nem létezhet vákuum, azaz olyan tér, amit semmilyen anyag nem tölt ki.

Egyszerűen kiszívta a levegőt

Aztán jött Otto von Guericke, akinek amellett, hogy a harmincéves háborúban lerombolt Magdeburg polgármestere volt 1646-tól, még elmélkedni és kísérletezni is volt ideje. Egyik fő érdeklődési területe a levegő és a tér viszonya volt, és még arra is vette magának a bátorságot, hogy kísérleti úton igyekezzen leellenőrizni Arisztotelész tételének helyességét.

Valamikor az 1650-es években szerkesztette meg első jól működő légszivattyúját, amellyel egy megfelelően lezárt térből képes volt kiszívni a levegőt, így vákuumot hozott létre.

Tizenhat ló sem bírta

Több látványos kísérletet is végzett ennek segítségével, ezek közül a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor 365 évvel ezelőtt, 1654. május 8-án Regensburgban az összegyűlt német választófejedelmek előtt mutatta be a vákuum erejét. Ekkor két összeillesztett fém félgömb közül szívta ki a levegőt.

A bemutató. Forrás: Wikipedia

Ezután jöttek a lovak. Miután bebizonyították erejüket azzal, hogy kettejük simán megvert kötélhúzásban egy tucatnyi markos legényt, az állatokat a félgömbök elé fogták, hogy megpróbálják azokat elválasztani egymástól. Végül már 16 ló küzdött minden erejét megfeszítve, ám a mágikus gömb egyben maradt. Guernicke ezután visszaengedte a levegőt a gömbbe, és egy hatéves kislányt kért meg arra, hogy szedje szét a szerkezetet, aki ezt minden különösebb erőfeszítés nélkül meg is tette.

A vákuum létezésének és erejének bizonyítása persze önmagában kevés gyakorlati haszonnal járt a XVII. században, ám Guernicke felfedezése egyrészt nagy lökést adott a légnyomás tanulmányozásának (Galileitől függetlenül készített barométereket is), illetve önmagában az a tény is nagy hatással volt a fizika fejlődésére, hogy egy újabb, a nagy ókori klasszikusok által leírt igazságról derült ki, hogy nem sok köze van a megfigyelhető valósághoz.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.