Tudomány bbc history

Nem is gondolná, mit szimbolizált a bajusz

A krími háború után bajusz nélkül megjelenni valahol olyan ciki volt, mintha az illető a nadrág nélkül érkezett volna. A brit katonáknak egyenesen tilos volt felső ajkuk borotválása.

A történelem során a férfiak arcszőrzetének divatja korszaktól és kultúrától függően állandóan változott. A XIX. század második felének Európájában a bajusz, méghozzá az impozáns, viasszal megformált bajuszköltemények igencsak divatosnak számítottak, különösen Nagy-Britanniában. Olyannyira, hogy például a hadseregben 1860 és 1916 között szabály tiltotta a felső ajak borotválását.

A dolog feltehetően a krími háborúra vezethető vissza, ahol a katonáknak a hideg ellen megengedték, hogy dús arcszőrzetet viseljenek. A visszatérő katonák bozontos ábrázata aztán a hősiesség szimbóluma lett, ily módon aztán divatba is jött. Néhány évvel később aztán már csak a bajusz maradt meg belőle, de azt civilek és katonák is előszeretettel hordták, a gyarmati tisztviselők pedig egyfajta erődemonstrációként is viselték a „vadakkal” szemben.

Ekkoriban egy jobb társaságba tartozó úriembernek bajusz nélkül megjelenni valahol nagyjából ugyanolyan illetlenségnek számított, mintha nadrágot felejtett volna felhúzni magára.

Bajusz mellé bajuszcsésze

Még „tudományos” elméletek is igazolták a bajuszviselés helyességét, egy tekintélyes orvosi lapban 1861-ben megjelent tanulmány például úgy becsülte, hogy az amerikaiak évi 36 millió munkanapot vesztegetnek el csak azzal, hogy borotválkoznak.

Volt azonban egy kis gond. A britek által előszeretettel fogyasztott forró italok nemcsak átitatták a bajuszokat, de a viaszt is leoldották róluk. Szerencsére a megoldás is hamar megérkezett. Egy Harvey Adams nevű fazekas valamikor az 1860-as években kezdett „bajuszcsészéket” készíteni.

Bajuszcsésze – Wikimedia Commons/daveyll – Flickr/CC BY-SA 2.0

Ezekben az ivóalkalmatosságokon belül egy peremet alakítottak ki, ez távol tartotta a bajusztól az italt, amelyet a peremen a csésze falánál kialakított kis, félköríves résen keresztül lehetett kortyolgatni. A találmányt persze gyorsan leutánozták, és hamar divatba is jött, nem is csak Nagy-Britanniában, hanem kontinens szerte mindenhol, ahol dús bajszokat viseltek a férfiak.

Nem higiénikus

A bajuszcsészék kora végül együtt áldozott le a bajuszokéval. A XIX. század vége felé a divatos férfiak közül egyre többen borotválkoztak meg teljesen. A baktériumok felfedezésével elterjedt az a vélekedés, hogy az arcszőrzet tökéletes táptalajt biztosít e rejtélyes és veszélyes lényeknek.

King Camp Gilette 1895-ben piacra dobta a cserélhető borotvapengét, ezzel a borotválkozás minden korábbinál egyszerűbb és olcsóbb lett. Az első világháborúban aztán az is kiderült, hogy egy rendes bajuszra csak igen nehézkesen lehet gázálarcot húzni – arról nem is beszélve, hogy a lövészárkok viszonyai között még bajuszcsészékkel felszerelve sem nagyon lehetett tisztán és rendezetten tartani a bajuszokat.

A brit hadsereg azért nem siette el a dolgot: 1916 októberében született csak meg a döntés a felső ajak borotválásának engedélyezéséről.

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Fortepan/SK

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.