Tudomány
Missile launch at night. The elements of this image furnished by NASA.

Most végre beindulhat a magyar űrkutatás

Korábban a témában:

A Magyar Közlöny március 18-i számában jelent meg a kormányhatározat, hogy a magyar kormány 2019-re 2 321 600 000 forintot, azaz majdnem 2,5 milliárdot költ majd a magyar űrkutatás fejlesztésére. A vezetés felismerte, hogy „az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat és ezen terület folyamatos fejlődése a nemzetközi szervezetek – különösen az Európai Űrügynökség – munkájában történő részvétellel, valamint a nemzetközi – különösen a V4 országokkal közös – együttműködések, programok költségvetéséhez történő hozzájárulással biztosítható.”

Ez a nagy versenyzőkhöz képest még mindig aprópénznek tűnhet (a NASA 2019-es büdzséje 21,5 milliárd dollárra rúg – ez a szinte felfoghatatlan 5,9 billió forintnak felel meg), de Magyarországnak pont elég arra, hogy a nemzetközi űrpiacra komolyabban is bekerüljön, és

részese legyen annak a körforgásnak, ami aztán további fejlődést hozhat.

„A magyar kormány megduplázta az eddigi támogatást, aminek óriási jelentősége van” – mondta el a 24.hu-nak Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.„Meg kell nézni, hogy a környező országokban milyen nagyságrendű az űrkutatásra fordított költségvetési támogatás, arányosan most felzárkózhatunk hozzájuk.”

Az eddigi támogatásból nagyjából az Európai Űrügynökség tagdíját voltunk képesek kifizetni, isteni csoda (és persze rengeteg profi magyar szakember) kellett ahhoz, hogy a magyar űrkutatás még így is a porondon maradjon. Hála az elhivatott szakembereknek, eddig is olyan projektekben vettünk részt, amiről a közvélemény azért tud, de általában fogalma sincs, hogy magyar közreműködéssel zajlottak. A diákok által jó pár évvel ezelőtt megalkotott Masat-1- túl is van élet: az Európai Űrügynökség számos missziójában vannak jelen magyar kutatók és ipari szereplők.

Magyar műszerek a BepiColombo szondában is vannak – fotó: Wikimedia Commons

Most viszont ezzel a 2,3 milliárddal elérkezhet az idő arra, hogy komolyabban is részt vegyünk a regionális, az európai és az orosz együttműködésekben is. Az ESA-ban például nem a kötelező éves díjban, hanem az opcionális programokban vannak az igazi lehetőségek, amelyekre ezzel a támogatással már mi is tudunk jelentkezni.

Aztán minek Magyarországra űrkutatási biztos?
Több létjogosultsága van a magyar űrszektornak, mint azt bárki gondolná.

„Ez kis- és középvállalkozásoknak, tudományos intézeteknek tudja megalapozni és akár bővíteni az űrkutatási tevékenységét, ezzel egyúttal megőrizni és fejleszteni a magyar ipari és tudományos kompetenciákat. Ugyanis az ESA projektekből visszaforog a pénz a magyar gazdaságba, hiszen az ESA a tagállami befizetett összegek alapján enged be a projektjeibe magyar szerepelőket, rendel meg tőlük fejlesztéseket, szolgáltatásokat” – mondta az űrkutatási biztos.

Ezzel Magyarország végre hangsúlyosabban jelen lehet a világűrt érintő ipari és szolgáltatói piacokon, és a nemzetközi űrkutatási körforgásában.

A támogatást azonban nemcsak az ESA-projektekre fogják költeni, a tervekben benne van az is, hogy a többi V4-es országgal együttműködjünk, valamint a Roszkoszmosz orosz űrügynökséggel is terveznek közös munkát. A projektek hosszú távú tervezése biztosítottnak látszik, a kormányhatározat ugyanis megjelöli, hogy 2020-tól – az eddigi forrásokon túl – már a 2,3 milliárdos kibővített támogatást is figyelembe kell venni az űrkutatásra fordítandó keretösszeg központi költségvetési tervezése során.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.