Egy friss tanulmány szerint a váltnál sokkal kevesebb égitesten adottak a körülmények az élet számára – számol be az IFLScience. Sarah McIntyre, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szerint a szakértők eddig gyakran megfeledkeztek egy fontos faktorról, a mágneses mező erősségéről, amikor potenciálisan lakható égitesteket kerestek.
A kutatók úgy gondolják, hogy a távoli múltban a Mars és a Vénusz sok szempontból hasonlított a Földre, és hatalmas mennyiségű vizet tartalmazott. Idővel azonban a bolygók mágneses tere drámaian elgyengült, így a felszíni folyadék már nem volt védve a veszélyes napsugárzástól. A víz elillant, az égitestek pedig pusztaságokká váltak.
McIntyre nagyjából 500, csillaguk lakható zónájában keringő exobolygót elemzett. (A csillagok lakható zónája azt a régiót jelöli, ahol képes fennmaradni egy égitestek felszínén a folyékony víz.) Bár közvetlen módszerünk nincs az exobolygók mágneses mezejének felmérésére, van egy formula, amellyel bizonyos tényezők, például az érintett égitest átmérője és külső magjának mérete alapján következtetni lehet a mágneses tér adataira.
Az idegen élet szempontjából további problémát jelent, hogy az elemzett bolygók 99 százaléka kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé. Az égitestek egyik oldalán így pokoli forróság alakul ki. Sőt az objektumok többnyire M színképtípusú csillagoknál feküdtek, az ilyen csillagok pedig nagy energiájú, a helyi bolygók számára káros kitöréseket produkálhatnak.
Az új tanulmány azt jelenti, hogy a véltnél jóval kisebb eséllyel alakulhatott ki az élet idegen égitesteken. Ennek ellenére nem szabad feladni a keresést, hiszen a Naprendszerben is akadnak olyan objektumok, amelyeken jelen lehetnek a földön kívüli létformák.
Kiemelt kép: iStock
