Tavaly nyáron folyékony vízből álló víztömeget véltek felfedezni a Mars déli jégsapkája alatt az Olasz Űrügynökség munkatársai. A víztömeget az Európai Űrügynökség Mars Express szondáján található Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding (MARSIS) nevű eszköz segítségével fedezték fel. Persze egyelőre még korántsem száz százalék, hogy a jégsapka alatt valóban folyékony víz rejtőzik, de ha mégis, akkor az rengeteg kérdést felvet – ezek közül egyikre válaszolt csak a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
Az Amerikai Geofizikai Unió kutatása szerint kell egy felszín alatti hőforrásnak lennie akkor, ha valóban folyékony víz van a jégsapka alatt, a legvalószínűbb pedig az, hogy ezt vulkanikus aktivitás biztosítja. Ha viszont nincs ehhez hasonló hőforrás a felszín alatt, akkor nagyjából lehetetlen, hogy a fagyott jégréteg alatt folyékony víz legyen.
Az elgondolás tovább táplálja a gondolatot, hogy a Mars geológiai szempontból sokkal élőbb bolygó, mint ahogy eddig gondoltuk. A jégréteg alatti víz, és az ebben esetlegesen megtalálható élőlények lehetősége egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat, főleg azért, mert
„Ha még mindig vannak magmamozgások a felszín alatt, a közelmúltban talán még aktívabbak voltak, és több bazális olvadást hozhattak magukkal” – írta a sajtóközleményben Ali Bramson, az Arizonai Egyetem kutatója. „Ez a felállás pedig sokkal jobb körülményeket biztosíthatna a folyékony víz, és ezzel az élet kialakulásának is.”
A Marson két óriási sarki jégtábla található, mindegyik néhány kilométer vastag. A Földön gyakori, hogy ilyen jégtáblák alatt folyékony víz legyen, hiszen a bolygó belső hője megolvaszthatja alulról is a jégtömeget. Mivel a Mars sokkal hidegebb, mint a Föld, fel kéne tárni, hogy milyen folyamatok vezethetnek ilyen folyékony víz megmaradásához a jégréteg alatt – egyelőre a tavalyi kutatás ezzel nem foglalkozott.
A mostani tanulmány szerzői abból indultak ki, hogy ha tényleg van víz a megjelölt területen, akkor milyen folyamatoknak kellett lejátszódniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a jelenséget. Számításba vették azt is, hogy ha elég sós a Mars jege, akkor az lejjebb viheti a víz fagyáspontját, így alacsonyabb hőmérsékleteken is nagyobb eséllyel marad folyékony a víz – de a modell még így sem magyarázta meg a helyzetet, csak valamilyen extra hőforrás mellett lehet elképzelhető egy ilyen jelenség. Ehhez párosították a vulkanizmus lehetőségét.
A marsi vulkanikus aktivitás nem új dolog, a felszínen is vannak erre utaló jelek, de a legfiatalabbak is több millió évesek. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy valóban van még felszín alatti vulkanizmus.
