Az Edinburghi Egyetem kutatói érdekes eredményekre jutottak egy génszerkesztési projekt kapcsán: sikerült olyan tyúkokat létrehozniuk, amelyek olyan, az emberi szervezet számára fontos fehérjéket és egyéb más anyagokat tudnak termelni a tojásaikban, amelyek többek között a rák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhatnak – írja a BBC.
EMBERI FEHÉRJE KERÜL A TOJÁSBA
Számos betegség kialakulása ahhoz köthető, hogy a szervezet nem termel elegendő mennyiséget egy adott fehérjéből vagy más vegyületből. Ezeket a betegségeket kezelni vagy gyógyítani lehet azzal, ha ezeket az anyagokat mesterséges módon, gyógyszerekkel pótolják a szervezetben. A gond csak az, hogy ezek a gyógyszerek általában nagyon drágák, hiszen mesterségesen állítják őket elő szigorúan kontrollált környezetben, nem olcsó alapanyagokból.
Az egyetem kutatói most úgy nyúltak bele néhány csirke DNS-ébe, hogy belehelyezték azokat a géneket, amelyek ezekért az adott fehérjék vagy más vegyületek termeléséért felelősek. A géneket a DNS azon részéhez illesztették be, amely felelős a tojások termelődéséért is. A sikeres kísérlet során a tyúkok tojásaiban nagyobb mennyiségben megtalálható volt a kívánt anyag.
A kutatók két fehérjével dolgoztak: az IFNalpha2a-nak nagyon erős vírusölő és rákmegelőző hatása van, a makrofág kolóniastimuláló faktor pedig a sérült szövet újjáépítéséhez járul hozzá. A kísérletben résztvevő csirkék tojása tartalmazta ezeket a fehérjéket, méghozzá olyan mennyiségben, hogy három tojásban van annyi, amennyi egy adag gyógyszerben lenne. Egy tyúk képes 300 tojást tojni egy évben. A kutatók úgy gondolják, hogy elegendő állattal kereskedelmi forgalomba is hozható lenne az eljárás, ráadásul olcsóbb alternatívát nyújtson, mint a hagyományos gyógyszerek.
A SZUPERBAKTÉRIUMOK ELLEN IS FEGYVER LEHET
Ahhoz azonban, hogy biztonsággal használhassuk embereken is a módszert, még legalább 10-20 évnyi kutatás kell. Közelebb lehet a felhasználáshoz a technológia akkor, ha például mezőgazdasági állattartáshoz használjuk: a különböző betegségeket ugyanis a haszonállatok szervezetében is el lehetne kerülni a génmódosított tojásokkal, ami azt jelentené, hogy nem kellene őket antibiotikumokkal tömni. Ez egyrészt az emberi egészségre is jó hatással lenne, másrészt
De olcsóbb és hatékony megoldás lehet a génmódosítás a kisállatok kezelésére is: sok kutyát és macskát kezelő gyógyszer ugyanis nagyon drága, ezzel a technológiával viszont olcsóbb kezeléseken vehetnek részt a négylábúak.
Ráadásul ezeket a génmódosított tyúkokat jól is tartják, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tojást tojjanak – az állatok pedig nyilvánvalóan nem tudják, hogy másfajta tojásokat melengetnek.
