Tudomány

Kancsalságának köszönhette zsenialitását Leonardo da Vinci

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 10. 19. 15:33

Egy brit kutatás szerint Leonardo da Vinci kancsalságtól szenvedett, ami rákényszerítette, hogy pontosabban koncentráljon a térérzékelésre a rajzainál - ennek köszönhető, hogy a művei olyan élethűen adják vissza a három dimenziós alakzatokat két dimenzióban is. Statisztikailag kimutatható, hogy a képzőművészek között sokan élnek kancsalsággal, ez a kutatás hozzájárulhat, hogy megértsük, miért.
Korábban a témában:

Leonardo da Vinci nemcsak azért volt zseniális, mert évszázadokkal előre gondolkozott, és olyan szerkezeteket épített, amelyek később – kicsit máshogy ugyan, de – el is készültek, és működnek, hanem azért is, mert olyan rajzokat és festményeket készített, amelyek még mindig lenyűgözik a modern szemlélőt. Brit kutatók most úgy gondolják, hogy megfejthették a rajzok titkát: da Vinci valószínűleg kancsal volt, ezért máshogy érzékelte a teret, mint egy egészséges látással rendelkező ember, és máshogy is kellett azt megfigyelnie, majd két dimenzióra fordítania.

LEAD Technologies Inc. V1.01
Da Vinci egyik híres önarcképe – fotó: Leemage

VISZONYLAG SOK A KANCSAL MŰVÉSZ

A JAMA Ophthalmology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint da Vinci ábrázolásainak titka abban rejlik, hogy nem látott rendesen: a kancsalsága miatt a két szeme képtelen volt összedolgozni, és integrált képet létrehozni, ezért teljesen más módszerrel figyelte meg a háromdimenziós alakzatokat, és máshogy is vetette őket papírra. A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. A gyerekek agya ezt úgy korrigálja, hogy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri, de így meg a térlátás szűnik meg, vagy gyengül jelentősen. Ha a londoni City University kutatói jól számoltak, és kutatásuk helyes,

da Vinci valószínűleg ilyen gyerekkori kancsalságban szenvedett, és felnőtt  korára megtanulta ezt kezelni, hiszen ha felnőtt korban jön létre a szemtengelyferdülés, az agy azt már nem tudja korrigálni, és kettőslátás jön létre.

A kancsalság, bármilyen meglepő is, sokkal gyakoribb betegség a képzőművészettel dolgozók között, mint a nagy társadalomban. Ez azért lehet, mert a rendellenességnek van egy nem várt előnye azok számára, akik rajzolnak, festenek, esetleg szobrokat készítenek: mivel a két szem képtelen összedolgozni, a térlátás limitálódik, vagyis más eszközökre van szüksége a művésznek ahhoz, hogy a művében érzékeltetni tudja a teret: perspektívára és árnyékolásra. Ezek az emberek gyakorlatilag máshogy érzékelik a teret maguk körül, mint az egészséges látással rendelkezők. Ezért lehet az, hogy da Vinci is annyira profi volt mind a rajzolásban, mind a festészetben.

Detail of statue of Leonardo Da Vinci, 16th century, on the facade of the Uffizi Gallery, Florence, Tuscany, Italy, pictured on June 10, 2007, in the morning. This statue of Leonardo da Vinci, 1492-1519, artist, scientist, inventor, is one of a gallery of sculptures of eminent Italian men whose works in the arts and sciences are remembered today. Florence, capital of Tuscany, is world famous for its Renaissance art and architecture. Its historical centre was declared a UNESCO World Heritage Site in 1982. Picture by Manuel Cohen.
Leonardo da Vinci szobra Firenzében – fotó: Manuel Cohen / MCOHEN

SZOBROKAT, FESTMÉNYEKET ÉS ÖNARCKÉPEKET ANALIZÁLTAK

A brit kutatók úgy jöttek minderre rá, hogy megvizsgálták azokat a műveket, amelyek elméletileg a reneszánsz egyik legnagyobb művészéről készültek – ezzel csak az a baj, hogy bizonyíték nincs arról, hogy valóban hitelesek lennének. A vizsgált festmények, szobrok és rajzok a művész fiatalkorától öregkoráig ábrázolják őt, kezdve Andrea del Verrocchio művétől, amikor még az ő tanítványa volt, egészen a saját önarcképéig, amelyet állítólag 63 éves önmagáról rajzolt. A kutatók megnézték, hogy a pupillák, az íriszek és a szemhéjak bizonyos pontjai milyen szögben állnak egymáshoz képest –

ha a kancsalság nem állna fenn, ez a szög pozitív lenne, de Leonardónál végig negatív értékek jöttek ki.

Kiderült, hogy a híres polihisztor valószínűleg fókuszálás közben 0 fokra javította a látását (ilyenkor normálisan látott), viszont amikor nem koncentrált valamire éppen, -10,3°-os szemtengelyferdülést mutatott, ami azt jelenti, hogy exotropiában szenvedett, vagyis kifelé kancsalított.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy Leonardo teljesen biztosan kancsal lett volna – a kutatók ugyanis nem figyelték meg a szobrászok és festők egyéb műveit, amelyek árulkodhattak volna arról, hogy mindenkit ilyen szemállásban festettek-e, vagy valóban da Vincinek volt csak szemproblémája. Az sem biztos, hogy ezek a művek mind da Vinciről készültek, hiszen még a híres önarcképéről sem tudjuk biztosra mondani, hogy valóban ő lehet.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.