Kancsalságának köszönhette zsenialitását Leonardo da Vinci

Egy brit kutatás szerint Leonardo da Vinci kancsalságtól szenvedett, ami rákényszerítette, hogy pontosabban koncentráljon a térérzékelésre a rajzainál - ennek köszönhető, hogy a művei olyan élethűen adják vissza a három dimenziós alakzatokat két dimenzióban is. Statisztikailag kimutatható, hogy a képzőművészek között sokan élnek kancsalsággal, ez a kutatás hozzájárulhat, hogy megértsük, miért.
Korábban a témában:

Leonardo da Vinci nemcsak azért volt zseniális, mert évszázadokkal előre gondolkozott, és olyan szerkezeteket épített, amelyek később – kicsit máshogy ugyan, de – el is készültek, és működnek, hanem azért is, mert olyan rajzokat és festményeket készített, amelyek még mindig lenyűgözik a modern szemlélőt. Brit kutatók most úgy gondolják, hogy megfejthették a rajzok titkát: da Vinci valószínűleg kancsal volt, ezért máshogy érzékelte a teret, mint egy egészséges látással rendelkező ember, és máshogy is kellett azt megfigyelnie, majd két dimenzióra fordítania.

Da Vinci egyik híres önarcképe – fotó: Leemage

VISZONYLAG SOK A KANCSAL MŰVÉSZ

A JAMA Ophthalmology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint da Vinci ábrázolásainak titka abban rejlik, hogy nem látott rendesen: a kancsalsága miatt a két szeme képtelen volt összedolgozni, és integrált képet létrehozni, ezért teljesen más módszerrel figyelte meg a háromdimenziós alakzatokat, és máshogy is vetette őket papírra. A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. A gyerekek agya ezt úgy korrigálja, hogy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri, de így meg a térlátás szűnik meg, vagy gyengül jelentősen. Ha a londoni City University kutatói jól számoltak, és kutatásuk helyes,

da Vinci valószínűleg ilyen gyerekkori kancsalságban szenvedett, és felnőtt  korára megtanulta ezt kezelni, hiszen ha felnőtt korban jön létre a szemtengelyferdülés, az agy azt már nem tudja korrigálni, és kettőslátás jön létre.

A kancsalság, bármilyen meglepő is, sokkal gyakoribb betegség a képzőművészettel dolgozók között, mint a nagy társadalomban. Ez azért lehet, mert a rendellenességnek van egy nem várt előnye azok számára, akik rajzolnak, festenek, esetleg szobrokat készítenek: mivel a két szem képtelen összedolgozni, a térlátás limitálódik, vagyis más eszközökre van szüksége a művésznek ahhoz, hogy a művében érzékeltetni tudja a teret: perspektívára és árnyékolásra. Ezek az emberek gyakorlatilag máshogy érzékelik a teret maguk körül, mint az egészséges látással rendelkezők. Ezért lehet az, hogy da Vinci is annyira profi volt mind a rajzolásban, mind a festészetben.

Leonardo da Vinci szobra Firenzében – fotó: Manuel Cohen / MCOHEN

SZOBROKAT, FESTMÉNYEKET ÉS ÖNARCKÉPEKET ANALIZÁLTAK

A brit kutatók úgy jöttek minderre rá, hogy megvizsgálták azokat a műveket, amelyek elméletileg a reneszánsz egyik legnagyobb művészéről készültek – ezzel csak az a baj, hogy bizonyíték nincs arról, hogy valóban hitelesek lennének. A vizsgált festmények, szobrok és rajzok a művész fiatalkorától öregkoráig ábrázolják őt, kezdve Andrea del Verrocchio művétől, amikor még az ő tanítványa volt, egészen a saját önarcképéig, amelyet állítólag 63 éves önmagáról rajzolt. A kutatók megnézték, hogy a pupillák, az íriszek és a szemhéjak bizonyos pontjai milyen szögben állnak egymáshoz képest –

ha a kancsalság nem állna fenn, ez a szög pozitív lenne, de Leonardónál végig negatív értékek jöttek ki.

Kiderült, hogy a híres polihisztor valószínűleg fókuszálás közben 0 fokra javította a látását (ilyenkor normálisan látott), viszont amikor nem koncentrált valamire éppen, -10,3°-os szemtengelyferdülést mutatott, ami azt jelenti, hogy exotropiában szenvedett, vagyis kifelé kancsalított.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy Leonardo teljesen biztosan kancsal lett volna – a kutatók ugyanis nem figyelték meg a szobrászok és festők egyéb műveit, amelyek árulkodhattak volna arról, hogy mindenkit ilyen szemállásban festettek-e, vagy valóban da Vincinek volt csak szemproblémája. Az sem biztos, hogy ezek a művek mind da Vinciről készültek, hiszen még a híres önarcképéről sem tudjuk biztosra mondani, hogy valóban ő lehet.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.